MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1954. február 1. - 1954. március 12.

1954. február 15.

• -r - 5 ­si lehetőséggel, vasútállomással és villannyal' el nem látott falvakban, vagy tanyákon a megfelelő számú és szakképzettségű nevelő biztosítás a.-Jta*" moly probléma volt és maradt is sok helyen. /Pl. Bucsa, Ecsegfalva, Cstt­daballa stb./ A kedvezőtlen lakás- és élelmezési helyzet miatt több isko­lánkban sok a gyakorlóevéé, most odahelyezett kezdő nevelő /Pl.Füzosgyar­maton 32 nevelőből 16 gyakorlóéves, vagy képesítés nélküli/. Ennek ellenére vannak olyan nevelőink, akik évtizedek óta élnek ée tani-* tanak tanyai iskolánál és szép eredményeket érnek el. /Pl. Filyó János örményzug, Kálmos Mihály Pusztaszentetornya, Ökrös István Geszt, Soós ; Aladár Szeghalom-Koplalókért, stb./ Munkaerórazdálkodás: .jelenlegi*helvzet. Megyénkben működik jelenleg 323 középiskolai 2ol7 általános iskolai neve­ld, 196 óvónő ás loz érettségizett, képesitdsnélküli nevelő. Hiányunk van a fentebb közölt 22o nevelő. Viszont lo oklevéllel rendelkező óvónőnket nem tudjuk pénzügyi korét alatt alkalmazni./ ,í«íW^ ?/ A követkőző tanévtől áthelyezését kérte más megyébe:,12o nevelő, a megye területén belül 68 nevelő, az Össze3 nevelők mintegy 8 #-a. A megyén be­lüli-áthelyezési kérelmekből megállapitható, hogy az irányulás főként ta­nyákról belterületre, kisebb falvakból nagyobb községbe, főként pedig já­rási székhelyekre és városokba történik. A más megyébe történő áthelyezé­sei kérelmek legtöbbje egészségi állapotára, családi helyzetére, leendő házasságkötésére, gyermekei középiskolai taníttatására vagy saját tanul­mányainak kedvezőbb feltételek melletti folytatására hivatkozik. Több kezdó nevelő szüleihez akar közelebb kerülni, hogy őket támogassa anyagi­lag. De több nevelő /főleg gyakorlóévesek/ azőrt is közelebb akar szülei­hez kerülni, hogy tőlük kapjon több segitségot, mért a nagy távolság mi-' atti különélés a fizetésüket élelemre, tüzelőre, lakásra, utazásra annyi­ra igénybeveszi, hogy ruházkodásra, művelődésre, szórakozásra egyáltalán nem marad pőnzo. Igen sokan hivatkoznak betegságükre, amely legtöbb esetben magaslati le­vegővel gyógyítható. Kérésüket minden esetben szakorvosi igazolással is alátámasztják, de az esetek legnagyobb részében személyesen is igy ismer­jük helyzetüket. A rossz lakás- élelmezési ós közlekedési helyzet következménye az, hogy pl. a szeghalmi járásból Bucsáról több növelő kéri áthelyezését, mint a járás összes többi községeiből együttvéve. Véleményünk az, hogy a magaslati levegővel gyógyítható betegségekesetei ^kivételével a többi áthelyezési kérés megelőzésére, a megyei köznevelési helyzet erdőkében feltétlenül biztositanunk kell pedagógusaink részére ? egfelGlő lakást és .étkezési lehetőséget, mint a jó munkájukhoz szükséges eltételek minimumát. Pedagógusok túlterhelése. É téren jelentős változás történt az Ö.M. könnyitési -rendalctőnek megje­lenése óta. Jellemző erre az a tény, hogy a Sarkadi járás legutóbbi igaz­gatói értekezletén valamennyi igazgató kijelentette, hogy túlterhelés ­sem személyüket sem pedig a nevolőket illetően - nincs. Egyes nevelők e­setében még mindig beszélhetünk túlterhelésről. E túlterhelés azonban nem társadalmi szervek részéről történt, hanem a nevelő önként vállalt túlórái nak következménye, - aminek szociális okai is vannak. Vannak nevelők, akik önként vállalnak mértéken felüli elfoglaltságot párt és társadalmi munka terén. A párt- és társadalmi szervek által még mindig túlzottan igénybevevő pedagógusok túlterhelésén az illető szervekon ke* resztül igyekszünk könnyíteni /pl. Gádoros, Vésztő/. Súlyosabb problémát jelent egyes,a járási apparátusainkban dolgozók túl­terhelése. /Kirivó ezen a téren pl. Bálint Józsefnek a szeghalmi járás oktatási csoportvezetőjének a helyzete./

Next

/
Oldalképek
Tartalom