MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1954. január 4. - 1954. január 25.

1954. január 14.

nek bennünket, Iiiin.dea eszközt elkövetnek annak érdekében, hogy kijátszák a törvényt, Ezesetben azonnal a l'egyelmi foganatosítva lett. Felvetődött az a kérdés, hogy Kanyó elvtárs ismerte-e a megye helyzetit. Gondolom, hogy a megye alapvető legfontosabb jellemző vonását ismerte.A megyében ezek a problémák nem ugy jelentkeztek, hogy ezt egy uj elvtárs előtt el lehetett volna hallgatni. Násztor elvtárs kérdezi, hogy mennyi az a terület, amelyet nem tudtak bevetni. Pontos számot erre vonatkozóan nem tudok mondani. Mint jellemzőt el lehet mondani, hogy december P?-5i6-ig a kilépett dolgozó parasztok elvetettek. A kilépetlek, amikor megkapták a földet minden lehetőséget kihasználva vetettek. Olyannal találkoztunk Bucsán

? hogy egy 3 holdas parasztasszony, akinek semmi felszerelése, semmije nem volt és a párnáját adta el, hogy a vetést biztositahi tudja. Kb. 13o az, aki nem fogadta el a főidet. Ezek részben nem voltak kiértesítve, részben nem jelentkeztek. Ez kb. érinthet mintegy looo-12oo kh.Biró elvtárs kérdezi, hogy a túlkapásokat menynyire támogatják a tagok. Találkozunk olyan jelenséggel, hogy maga a tagság sem ért egyet ezekkel a törvénytelenségekkel, békési járásban, szeghalmi járásban találkoztunk azzal, hogy a tagság helytelenítette, hogy megfosszák a kilépő tagokat és ilyen törvénytelen, csalárd módon bánnak a kilépő tagokkal. Azonban ez a kevésbbé jellemző. • Általában jellemző a termelőszövetkezetek többségénél, ha nem is az egész tagság, de az az aktiv mag, amely agrárproletárokból tevődik össze-egységes ezekben a dolgokban. Azzal is találkozunk, hogy ezzel az egységgel befolyásolják elvtársaink magatartását, tanács, párt vonalán egyaránt uszályába kerülnek.Jellemző a termelőszövetkezetek többségénél, ha nem is az egész tagság, de a tagság aktiv része kiáll emellett a törvénysértések mellett. Továbbá kérdezi Birő elvtárs, hogy melyek azok a legáltalánosabb hibák, amelyek legjobban sértik a dolgozó parasztokat. Elsősorban felvetődik az, hogy megcsorbitják őket, a jogos, jog-os, járó jövedelmektől megfosszák f>ket. Eléggé általános és különösképpen az október utánni idők munkájára egyáltalán nem fizettek a kilépő tagoknak. Különböző indokokat kerestek arra, hogy ne fizessenek. Vagy pl. Orosházán 6o-?o-8o munkaegységeket vontak le. Egy embertől 7o munkaegységet vontak le azért, mert háromszor nem ment ki dolgozni, egyszer november 7-én, másodszor pedig azért, mert nagy eső volt, harmadszor pedig a tanácsnál volt az adóját rendezte. 37o munkaegysége volt ennek a dolgozónak. A másik legáltalánosabb probléma, hogy olyan felszereléseket és olyan állatokat, de különösképpen -elszerelést nem adnak ki a kilépőknek, amire a termelőszövetkezetnek nincs szüksége. És ezt látják a dolgozó parasztok. Nagyon sok termelőszövetkezetből kilépett dolgozó paraszttal beszéltünk, akik elmondták azt, hogy megértik azt, hogy a termelőszövetkezet gazdálkodási alapját sem lehet teljesen lehetetlenné tenni. De ott hevernek a felszerelések, soha nem használják azt és nem adták ki a kilépőknek. Ami -egyébként nemcsak ezeknek az embereknek az igazságérzetét sérti,, hanem az egész falu dolgozói-ét. Nem egy ember elmondta azt, hogy ő bevitt a termelőszövetkezetbe elé jó kocsit és most ott van az udvaron, tönkretéve, de nem bánja csak adják oda neki. A harmadik jellemző dolog, hogy á kilépő tagokra, különösen középparasztokra indokolatlanul nagy terheket szabtak ki. Eléggé általános az a jelenség, hogy a termelőszövetkezetből kilépett jól dolgozó dolgozó parasztok, közepparasztok, akik az akkori légkörben az árral sodródtak, Azóta foglalkoztak ezzel a kérdéssel és rájöttek arra, hogy nem volt helyes lépés az, hogy kiléptek a termelőszövetkezetből. És ezek a dolgozók most visszamenének. Azonban az a tapasztalat, hogy ezen a téren vég-, telén nagy merev álláspont van. Ez mindenekelőtt politikai munka szempontjából fontos jelenség, amin feltétlenül változtatnunk kell. Eléggé általános, hogy azt mondják, hogy: "majd megtanítjuk őket kesztyűbe du-