MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1953. október 5. - 1953. november 11.

1953. november 5.

'leilát a Központi Vezetőség határozata, a kormányprogramm nem a nep be­vezetését, hanem a nep következetes alkalmazását, az ezen a téren el­követett hibák kijavítását jelenti. Pl. olyan hibák megszüntetésé^ mint amilyen fennállt nálunk, hogy a szükségletről ugy akartunk gondos­kodni, hogy emeltük a beszolgáltatást, ennek következménye az lett, hogy a parasztság egyrésze elkezdett szabadulni a földtől. Bzen a téren változtatott a Központi Vezetőség júniusi határozata, melynek főcélja, a dolgozók, mindenek előtt a munkásosztály életszínvonalának az emelése, amit csakis a nep további alkalmazásának segítségével, a város és falu közötti gazdasági kapcsolat erősítésével, a mezőgazdasági termelés, be­leértve a kisparaszti gazdaság termelését is - erőteljes. fejlesztéssel lehet elérni. Az a tény, hogy a falun is megkezdtük a szocializmus épí­tését - nem jelenti azt, hogy a lenini hármasjelszó alkalmazása nem ér-' vényes nálunk. Bz szintén hibás és káros nézet. A lenini hármasjelszó, amely ugy szól, hogy támaszkodj a szegényparasztra, nyerd meg a kö­zéparesztot és egy pillanatig sem szüntesd be a harcot a kulákok ellen ­továbbra is fennáll. Bár azt látnunk kell, hogy ma már elsősorban a termelőszövetkezeti tagságra való támaszkodásról van szó. Az a középpa­raszt, amely belépett a termelőszövetkezeti csoportba szilárdabb támaszunk lett, mint még egyénileg dolgozó paraszt. A Központi Vezetőség október 31-i határozata megállapította azt, hogy ná­lunk döntő láncszem a mezőgazdaság fejlődése. Amit a pártbizottságaink­nak, állami szerveinknek egyaránt a KV határozata alapján központi kér­désnek kell tekinteni. Ha ezeket a feladatokat jól -fogjuk megoldani a mezőgazdaság fejlődésénél mondotta Rákosi elvtárs - akkor biztosítani fogjuk dolgozó népünk életszinvonalának emelését. Bzek a feladatok ujak, bizonyos változást jelentenek. A Központi Vezetőség október 31-én meg­tartott ülésének jelentősége éppen abban van, hogy rámutatott világosan arra, hogy a szocializmus építésének uj szakaszába léptünk. A szocializ­mus gazdasági alaptörvényének alkalmazására, a dolgozó pépünk anyagi­kulturális színvonalának emelésére. Éppen ezért a hozott határozatok végrehajtásáért komoly harcot kell folytatnunk. Mozgósítanunk kell min­den párttagot, minden dolgozót a határozatok maradéktalan végrehajtásáért. Annál is inkább, mivel a határozatok végrehajtásánál van bizonyos vontatott ság egyes minisztériumok részéről az átcsoportosítással kapcsolatban. A mezőgazdaság részére nyújtott kedvezményekből egyesek helytelen kö­vetkeztetéseket vonnak le. Mindezt "visszavonulásnak™, "jobboldali poli­tikának" tekintik. * Központi Vezetőség megállapította, hogy az ilyen •slvi állítások mögött baloldali szekta-veszély rejlik. Nekünk küzdeni kell az ilyen téves nézetek ellen, annál is inkább, mivel nálunk a fő veszély - mondotta Rákosi elvtárs - a baloldali szektaszellem. A balolda­li szektaszellem nálunk két vonalon nyilvánul meg: Áz egyik egyes üzeme­ink részéről, mint pl. a sarkadi Cukorgyárnál, ahol olyan nézet ural­kodik, hogy a párt a munkások érdekei fölé helyezte a parasztság érdeke­it a mezőgazdaság részére nyújtott kedvezmények folytán. másik vonal, amely a mezőgazdaság terén a középparasztság ellenes hangulatban nyilvá­nul meg. Amit mindezideig a pártbizottságainknak nem sikerült teljesen felszámolni. Az olyan nézeteket ? mint pl. Kamuton, de más helyeken is, hogy a csizma és mezitláb nem fér össze, vagyis ez annyit jelent, hogy az agrárproletárok és közaéparasztok a termelőszövetkezetekben együtt nem tudnak eredményes munkát végezni. áz a tény, hogy a mezőgazdaság részére nyújtott segitséget állítottuk job­ban előtérbe ez semilyen visszavonulást, vagy jobbéidali politikát nem jelent. Bz annak a túlzott iparositásnak a következménye, amiről Pártunk Központi Vezetőségének júniusi határozata beszélt, á Szovjetunió viszonyai között a nep első szakaszában hasonlóan merültek fel a kérdések. Miért a parasztságnak és nem a munkásoknak? Lenin elvtárs ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: "Azért, mert a munkások helyzetének megjavítása végett gabonára van szükségünk. De a gabonatermelést csak ugy növelhetjük, ha megjavítjuk a parasztság helyzetét, emeljük termelő erőit. Aki ezt

Next

/
Oldalképek
Tartalom