MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1953. június 1. - 1953. július 27.
1953. június 30.
jók ni kell azt, hogy a Központi Vezetőség az elkövetett hibák ás hiányosságok ellenére nem értet egyet azokkal a durva hibákkal, amit mi elkövettünk megyei viszonylatban. Nekünk még nagyobb felelőségérzettél, alaposabban magunkba kell szállni, meg kell nézni mindazt, amiben bennünket terhel a felelőség. Ilyen kérdés az őszi termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésénél elkövetett hiányosságok, kulákok likvidálása, a tartalék területek számának túlzott emelkedése, amely a nem időben való reagálás következetében következett be. Ilyen volt a tömegekkel való nem eléggé egészséges, nem megfelelő bánásmód. Lehetne felsorolni hasonló problémákat, amelyek komoly mértékben vetik fel a felelőséget. Sppen a Központi Vezetőség segítségével tárjuk fel ezeket a hibákat és hiányosságokat. Megfelelően látni kell a sajátmagunk hibáját. Mostani Központi Vezetőségi ülés anyaga után még alaposabban, átgondoltam ezeket a hibákat és rájöttem, hogy még nagyobb felelőséggel vetődik fel a saját személyemmel, munkámmal kapcsolatban. Az én munkámban is szinte azt lehet mondani, hogy szájtátiság nyilvánult meg az elkövetett hiányosságokkal, Pártunk politikáját sértő módszerekkel szembe. Nem magyarázhatjuk azzal, hogy egyáltalán.nem láttuk ezeknek a hibáknak a súlyát, ha ezt állítanánk - becsapnánk sajátmagunkat. Láttuk. Magam is felvetettem ezeket egyszer a termelőszövetkezeti mozgalommal kapcsolatÉ an a Leimeter elvtársnak T és a Polyák elvtársnő fele. Vitattuk, hogy tt valami nincs rendbe, gombamódra nőnek a termelőszövetkezeti csoportok, anélkül, hogy-ezt mi tervszerűen, politikai munkával hónapokkai ezelőtt előkészítettük volna. Azonban a felvetésen tul nem mentünk. Az lett volna a feladatunk, hogy a területen alaposabban megnézzük, hibgy miből,adódik az, hogy csak egyszerűen gombamódra nőnek a termelőszövetkezeti csoportok. Amely a durva elhajlás következtében volt meg. Ugyanez vonatkozik a kulákság felszámolására is, ezt szintén felvetettem a Nagy elvtársnak, Oláh elvtársnak, azonban tovább nem mentünk. Belenyugodtunk abba, hogy.a minisztertanács határozatának egyik pontja azt veti fel, hogy a kulákok részéről a felajánlott területet el kell fogadni. De nem veti azt fel, hogy ezalatt a kulákság likvidálását értsük. A tömegekkel való kapcsolat nem volt olyan megfelelő, mint amilyennek kel lett volna lenni. Amikor a Központi Vezetőség a Megyebizottság munkáját tárgyalta Kovács elvtárs, Rákosi elvtárs alaposan aláhúzta ezt a kérdést. Hogy a Megyebizottságnak központi feladata a tömegekkel való kapcsolat megjavítása. Egy sor figyelmeztetést kaptunk időben, mégis munkánkban komoly lélektelenség, lázassá^ nyilvánult meg. Nekünk sokkal alaposabban kell az elkövetkezendő időben megnézni,hogy mi a feladatunk e határozat végrehajtásával kapdsolatban. Mutatkoztak hiányosságok a begyűjtés terén, Nagy elvtársnak személyszerint Tisza elvtárs vetette fel az 5 százalékos keretcsökkentést, amit Nagy elvtárs nem tartott helyesnek. Nagy elvtárs előidézte azt a gyakorlatot, hogy mindenáron való begyűjtés legyen. Meg kell azt mondani, hogy a mi munkánkban jelenleg sincs komoly fordulat. Van egy sor dolog, ami azt mutatja, hogy még mindig van hiányosság a munkánkban, nincs meg még mindig a megfelelő felelőségerzet,azoknak a hiányosságoknak a felszámolását illetően, amelyek nem erősiteni, hanem lazítani fogják a párt és tömegek közötti kapcsolatot. Egyetértek azokkal, akik ugy vetették fel, hogy ezeknek a hiányosságok- ' nak az oka, hogy nem megfelelő a Vezetők és a tömegek között a kapcsolat. Joggal vethetjük fel azt, hogy hoztunk számtalan határozatot, értekezlet-értekezlet után beszéltünk a vezetők és tömegek közötti kapcsolatról, azonban ezen a téren nincs megfelelő fordulat. Nem kívánhatjuk meg azt, hogy a leküldött politikai munkatárs, osztályvezető helyesen irányit sa a járási bizottság munkáját, ha elsősorban nem teremtünk rendet a .mi munkánkban. Nagy elvtárs a beszámolójában egy sor problémát felvetett, felvetette saját hibaját.Vigyázni kell arra ne hogy a másik végletbe esünk, hogy a dolgozók részéről virágcsokor átadást ne fogadjunk el. - *•
