MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1952. május 5. - 1952. június 30.

1952. május 12.

Megmutatkozik az, hogy agronómusok nem foglalkoznak megfelelően a fejlett agrotechnikai eljárásokkal. Megmutatkozik az, hogy a gép­állomáson dolgozó elvtársak, pártszervezet keveset foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy az agronómusok a tszcs-kben hogyan tevékenykednek, hogyan eegitenek a tszcs-knek, ezen keresztül a tszcs milyen ered­ményeket ér el* Javasolnám azt, hogy az agronómusok részéra a járá­si tanács mezőgazdasági osztálya havonként adjon meg szakszemponto­kat, melyből minden hónapban tartanának konferendiát, pl. a növény­ápolási munkák ió elvégzésével kapcsolatban stb. a tszcs, és gépállomás közötti kapcsolat különösen rossz az II.I,tipu­su tszcs-knél, ezeket a gépállomás nem is nagyon ismeri, pl. a brigád­munka során megkérdeztük, hogy hogyan néznek ki ezek a tszcs-k és az elvtársak nem is tudták megmondani, hogy a területükön hány I.II. tipusu tszcs van. Sajtó kérdésével kapcsolatban, Csatári elvtárs elmondotta, hogy a sajtó kérdése kevésbbé van figyelembevevő, általában, az a tapaszta­lat, hogy a sajtót megrendelik a gépállomásokon ugy a Szabad Népet, mint a Viharsarkot, de azonban hogy a sajtóban felvetett jó szempon­tokat, tapasztalatokat alkalmaznák az nincs meg. Nem olvassák meg­felelően a sajtót, igy nem ismerik a tszcs-k megszilárdításáról szó­ló minisztertanács határozatát, nem ismerik azt, hogy a tszcs-kben a terven felül termelt javaknak mennyi százalékát lehet a tszcs tag­sága között szétosztani, A 28 gépállomás közül néhány gépállomáson az igazgatók felé felvetet­tem, hogy mit szokott olvasni, tanulni, az elvtársak azt válaszolták, hogy aem tanulnak semmit, ugy sem tartanak belőle konzultációt, ha megtartanák akkor tanulnának, mert muszáj volna, ez felmerült a kaaza­perik gyomai gépállomáson. Azt javaslom, hogy adjunk ki az elvtársak­nak vagy szak-anyagot, vagy politikai anyagot, amelyet tanulmányozza­nak, melyet ellenőrizni kell. Tapasztalható az a hiányosság, hogy a gépállomás vezetősége, párt­szervezet vezetősége a gépállomáson lefolyó mindennapi problémákat o­dahaza a családikörben elbeszélik, utánna a feleségeik összeülnek és megbeszélik, hogy mi történik a gépállomáson. Általában az a tapasztalat, hogy van a gépállomásnak éves terve, ezen belül negyedéves tervel de az igazgató elvtársnak, agronómusnak nincs meg az egyéni terve. Úgy értékelik a gépállomáson a dolgokat, hogy az igazgató, az agronómus naponként megbeszélik hogyan állnak egyes dolgokkal, de hogy vezetőségi ülésen megbeszélnék konkrétan a feladatokat, hogy ezen a héten mit kellett végrehajtani és miért nem lett végrehajtva és meghatároznák, hogy az elkövetkező héten mit kell végrehajtani, ez nincs meg, mely abból adódik, hogy hiányos az ellen­őrzés, fiiányosság mutatkozik meg a járási pártbizottságok részéről is, hogy nem segitik. ellenőrzik megfelelően a gépállomások pártszer­vezeteit, amikor megkérdeztük a gépállomásokon az elvtársaktól, hogy a járási bizottság részéről mikor voltak kint a gépállomáson ugy az oktatás ellenőrzésével, mint a soronlévő feladatok végrehajtásának ellenőrzésével .kapcsolatban, azt vetik fel az elvtársak, hogy igen ré­gen voltak kint, 0z& elvtárs; A válaszadásban azt a részt nem tartom teljesegészóben ki­elégitőnak, hogy az átalakításra beütemezett cséplőgépek szakát egy­harmadává csökkentették. * javaslat első pontjához javaslom, hogy azt vegyük m ég be, hogy szer­vezzenek agfcpállomások éjjel-nappali műszakokat. 3-ik ponthoz javas­lom bevenni, hogy a gépek kihasználása érdekében a gépállomások szer­vezzenek munkaversenyt a gépállomások között, gépállomáson belül pe­dig a brigádok között, kössenek egymás között versenyszerzodést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom