MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1952. március 10. - 1952. március 31.
1952. március 24.
eredményeket ténylegesen nem mutatjuk: be egy-egy községen belülj ténylegesen az a helyzet, mint ami Tótkomlóssal kapcsolatban felvetődött. Többet kell segiteni a sajtónak is ilyen tekintetben. Másrészt megmutatni ezen a kérdésen belül, hogy ipari országgá váltunk egyben azt is jelenti, hogy a mezőgazdasági termékeknek biztos belső piaca van, A harmadik kérdésben azt mondja a Politikai Bizottság határozata, hogy a falusi agitációban ki" kell emelni a dolgozó parasztság jólétének növekedésép elsősorban a termelés fokozásán keresztül lehet elérni, a mezőgazdasági termelés gyors növekedésének kulcsa a szövetkezeti gazdálkodás. Hiányosság mutatkozik a szovjet agrotechnikai eljárások bevezetésénél, melyet mutat az, hogy nem tudtuk kielégítően mozgósítani még a szocialista szektorainkat-sem ezeknek az uj, jobb termest jelentő agrotechnikai eljárásoknak az alkalmazását. Foglalkozik a mi agitációnk, hogy a felemelkedést a több termelés a jobb termelés biztositja, de ezen belül nem foglalkozik azzal alaposan, hogy hogyan érjük el a jobb és több termelést, nem támassza alá megfelelően politikailag, nem ismerteti megfelelően a szakmai eljárások alkalmazását. Nagyon komoly figyelmet kell szentelni a népnevelő munkát végző elvtársainknak a szakmai képzésére, A másik oldala a kérdésnek, hogy nem megy kielégítően a politikai munkánk, az elmúlt tárgyalásnál nem helyeztünk megfelelő súlyt arra a részre, amikor azt mondja, hogy a mezőgazdasági termelés gyors növekedésének kulcsa a szövetkezeti gazdálkodás, ezt nem tárgyaltuk ki először, amikor dolgoztuk fel a Politikai Bizottság határozatát elég alaposan. Itt nem arról van szó, hogy most minden további nélkül tüz el-vassal vigyük az embereket a szövetkezeti gazdálkodás útjára, hanem arról van szó, hogy a több, jobb termelés biztositása tekintetében egyrészt ismertetni az,t, hogy ezeknek az eljárásoknak alapján ténylegesen a nagyüzemi gazdálkodás fogja biztosítani a felmélkedést. Másrészt a szövetkezeti tagságnak sokkal fokozottabb mértékben a saját területük politikai munkájuk szélesítése mellett kifelé kell fordulni, a saját eredményeik ismertetésén keresztül ismertessék a dolgozó parasztsággal a szövetkezeti gazdálkodás előnyét, A módszerre vonatkozóan: Az agitáció uj módszerének kialakítása tekintetében vannak eredmények, többségében sikerült felszámolni azt, hogy ne pártszervezeteink hajtsák végre az állami feladatokat, hanem, azt politikailag támasszak alá^ politikai összefüggésükben kell megmagyarázni ezt a kérdést, ezzel azt akarjuk elérni, ami kezd kibontakozni, hogy ténylegesen SZÍVÓS, kitartó politikai munka, harc folyón ezeknek a feladatoknak a végrehajtásáért, azonban azt lehet tapasztalni, hogy ugy gondolják pártszervezeteink, hogy nekünk most már nem kell olyan alapos, politikai munkát végezni. Erre fel kell hivni az elvtársaink figyelmét, hogy az a tény, hogy nem a népnevelőknek kell végrehajtani az állami feladatokat nem jelenti azt, hogy ne harcoljanak népnevelőink az állami feladatok végrehajtásáért szivos, kitartó, alapos politikai felvilágosító munkával* mely mozgósít arra, hogy az állami feladatok maradéktalanul végre legyenek hajtva, A másik kérdés az, hogy a jól teljesitő dolgozó parasztokat emeljük ki, a nem teljesítőket pedig pellengérezzük ki. • népnevelőink általában a legjobb teljesítők legyenek. Meg kell azt állapítani, hogy nem eleg kielégitő a nem teljesítőknek a kipellengérezese, ezt sem a Megy ebi zottsag, sem pedig a járási bizottságok nem kisérték megfelelően figyelemmel, felvetődött a népnevelők összetételének a kérdése: Az összetétel megjavítása tekintetében ütemesen be kell venni a jól teljesítő, példamutató dolgozó parasztokat a népnevelő apparátusban, külön aláhúznám a pártonkívüli aktíváknak a kérdését, Bátkai elvtárs felvetette, hogy 9o-95 l*-a a népnevelőknek be van vonva a politikai oktatásban, természetesen ez papíron van meg, sokkal tisztább képet kaptunk volna, hogyha azt latjuk, hogy a népnevelőknek hány százaléka jelenik meg.