MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1952. február 4. - 1952. február 25.
1952. február 25.
A vetőmagvak tisztisása érdekében elsőrendő feladatnak tartottuk, hogy a községekben lévő szelektorok ninél gyorsabban t±pa kijavitásra kerüljenek, s elértük azt, hogy a megye területén a szelektorozási munkálatok elég jól előre haladtak. A lemaradt községekben szelektorozási munkálatokat ellenőrzéseink során iöditottuk be ( Csorvás Kardoskut) A lo)1952. F.M. rendelet értelmében a tavasz árpa és a zab vetőmag csávázasa kötelező, ^nnek biztosítósára már rendelkezés megjelenése előtt korábban megrendeltünk 60 CL rézgálicot és a szükséges hygosánt. A tavaszi mezőgazdasági munkálatok alapja az 1952. évi mezőgazdasági ternelési t erv* A tszcs-ok terv feladatait a járási osztályokkal jan. 21-22 ^"én 2 napos értekezleten vitatják meg. A járási osztályok kisebb módosításokkal , amely a megyei terv számokat nem változtatta meg, a termelőszövetkezeti csoportok terveit elfogadták. H járási osztályok a terveket jan. 29- én tszcs-okra bontották és azt 27-28-29én a tszcs-ok elnökettel együt megvitatták, egyben ismertették a tszcs-ok elnökeivel a terv készítés fontosságát. A járási Pártbizottságok szervezésével minden tszcs-ba jan. 30- án a tervkészítés fontosságát szeminárium szerüan a Párt szervezetek ismertették. Utána tsz-ek vezetői a tsz. tágasával a tsz. tervet ismertették azt megvitatták, &ajd febr. 1-2-3-án a tszcs, elnökök a terveket az ő véleményük és kérésük nyilvánítása mellett a járási osztályokra visszahozták, ezeken a értekezleteken számos tszcs, kérte, hogy a részükre előirát növényféleségeket csökkentsék oly formán, hogy inkább egy növényfé leségből legyen nagyobb terüMük • Az ilyen kívánságokkal elő állt tszcsok egymás között egyes növényféleségeiket elcserélték, de sok tszcs, nem volt hajlandó csak több féle növényt termelni, hivatkozván arra, hogy biztositottabbnak látják a termés eredményeket és ha volt is a járás területén két-három tsz. amely nagyüzemesiteni szerette volna a tervét nem tudta megvalósítani, ezeken a megbeszéléseken főleg egyes és kettes tipusu csoportok a zöldség félék és a gyapot területeket nem akarták elfő gadni, hivatkoztak arra, hogy a csoport tagsága szivesebben termeli a cukorrépát és inkább a cukorrépa terülsstet emeljék számukra fel és ugyanakkor a gyapot területet csökkentsék. Mivel ez nem volt lehetséges s_z£mnsts zaa,, nem volt hajlandó gyap ot t érme 1 ési s z er zttdé s eke t megkeli ni . I ly enek voltak a mezőkovácsnaza, szeghalmi, i?éké~3i járásodban, majd többszöri felvilágosító munka eredményeképpen a gya pot t erületek nagy részét leszerződték, de volt olyan csoport is, amely agyápót területekleszerz^dése után még kért és kapott cukorrépa keret nemelést amire a termelési szerződéseket más ne g is kötötték. A járásokon a mindenkori járási felelősön :eresztül a termelőcsoportok tervfelbontását ellenőriztettük, ^llenőrzé seinből magunk is mgállapitottuk, hogy a tszcs- tervek általában megfeleltek a tszcs-ok munkaszervezeteinek, de az ütemtervek készítésének kezdetén még ol yan tsz-nél is, mint pl. a sarkadi Dózsa aki az ősz folyamán saját maga kért 158 kh. rizs területet-akadtak nehézségek, mert a csoprt tagsága időközben meggondolta és nem volt hajlandó 45 khlnál nagyobb területre szerződést kötni. V a n olyan mezőgazdasági osztály is, mint pl. békéscsabai aki indokolatlanul nem fogadta el a részére kiadott gyapot terület, holott a tsz.összes szántóterületének 6 %-a mig az orosházai jáfásban a tszcs-ok szántó t erületének ll?6-át teszi ki a gyapt terület. H t ermelőcsoportok tervkészítését, majd az ütemterv készitési munkálatokba bevontuk a gépállomások agronómusait is. A tervek készítésénél a gépállomások agronómusái nagy segitséget nyújtottak a járási osztályoknak az zal, hogy segitettek a tszcs-ok valódi szántó területeinek és az őszi vetés tervek adatainak megállapításában, majd tapasztalataikkal segitségé re voltak a járási főggronómusnak az egyes növényféleségek tszcs-okénti elosztásánál. Hiba volt ezen a téren, hogy az ütemterv készítésénél a gépállomások agronómusái már nem végeztek ilyen jó munkát, mert atervek felülvizsgálása alkalmával azt tűnik ki, hogy sok esetben a gépállomás agroNómuaa nem vizsgálta felül a tszcs, tervét és nem is hivta feli a fenálló hibákra a tsz. vezetőségének figyelmét.
