MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1952. január 7. - 1952. január 28.

1952. január 28.

\ J egyzőkönyv. Készült,Békéscsaba, 1952.január 28.-én tartott MB.ülésen. Jelen vannak: Nagy Antal, i'olnai Ferenc,Cserei Pál, Őze József, Lipták: Pál, Lipták Jánosné, Hudák Zsuzsa, Kasuba János, Arany László, Bátkai Pál, Blahut János, Jámbor István, a Központ részéről Nagy és Gyenes elvtársak. Orosháza JB-től Láda elvtárs, Gyulai JB-től ^rany 'foth elvtárs, Gyomai JB-től Pintér és Zelenák elvtársak, valamint a második napirendi pont tárgyalásánál a uiegyei Rendőrkapitányságról Burkus elvtárs és a Városi Pártbizottságtól Zsolnai elvtárs. Nagy elvtárs üdvözli a megjelent elvtársakat és az értekezletet megnyitja, a következő napirendet javasolja: 1./ Falusi agitációs népnevelőmunka megtárgyalása a Politikai Bizottság december határozatának megfelelően és az ezzel kapcsolatos feladatok megtárgyalása. 3,/ Megyénk párt-információs munkájának a megtárgyalása. 3./ Bejelentések. •^lső napirend: Nagy elvtárs: Munkánk egyik legfontosabb része a falusi tömeg-munka, politikai munka, ami azt irényli, hogy mindannyian a legnagyobb körültekintéssel, alapossággal nézzük meg ezen a •'téren végzett munkánkat, illetve tegyünk javaslatot a Párt- tömegkapcsolatának további szélesítésének területén, különösen Rákosi elvtárs november Jo.-i beszéde, az uj helyzetnek megfelelően, módszerben, tartalmában a falusi tömegmunkánkat a követelményeknek megfelelően tudjuk kiépiteni, A Politikai Bizottság határozata nem december 1.-ig hanem december 2o.-i határozat, a december Párt- és kormányhatározattal kapcsolatban. A jelentés első bekezdése foglalkozik több problémával, azonban itt még helyesnek látnám felvetni, hogy az agitációs munka középpontjában álljon a tömeghangulat kialakítása, hogy szégyen és gyalázat legyen a fegyelmezettlenség, az állammal szembeni kötelezettség nem teljesitése, olyan tömeghangulat kialakítása, amely nem tűri a fegyelmezettlenséget,a ^lazaságot. A második oldal harmadik bekezdésében némi ellentét van, a Ta-n .csok nem bízhatták meg közvetlen a népnevelőket állami feladatokkal, hanem mi biztuk meg a népnevelőket ezzel a feladattal. hibák megmagyarázásánál az 5-ik pontot ugy látjuk, hogy felesleges, ezen ólomodon változtassunk, hogy a Megyebizottság, pártbizottságok a pártépltési munkát, népnevelő munkát állandó tervszerű munkává tegye. 4-ik oldalon a c. pont foglalkozik azzal, hogy agitáclónknak ugy kell érvelni, hogy minden becsületes dolgozó paraszt megértse szükségességét annak, hogy fellépjen a hanyagokkal szemben, ehhez feltétlen szükséges hozzávenni, hogy érvekben a politikai felvilágosító munkában egyik főfeladat, íiogy minden becsületes dolgozó paraszt lássa közvetlen tapasztalatai alapján, hogy a nem teljesítők az Ők egyéni ielemeikédésének, előrehaladás inak kárára vannak. Itt arról van sző, hogy minden egyes tszcs-tag, dolgozó paraszt megértse azt. hogy nem elég az ha ő becsületes, ha mellette megtűr olyanokat, akik lazítják a munkafegyelmet. Az 5-ik oldalon az f. pontban fel van vetve, hogy megye fölt-területének közel 2o %-át traktorral műveljük meg, ez a szám nem megfelelő, mert mintegy 4-5 'A-át traktorral műveljük meg a megye földterületének. Fel kell vetni azt, hogy az érv feldolgozása területén sokkal konkrétabban kell, hogy támaszkodjunk megyénk speciális adottságaira /Viharsarki multunkra/ mely segitséget ad ahhoz, hogy közelebb tudjuk vinni a dolgozókhoz egyes kérdéseknek a megértését. * népnevelő munka színvonalának és módszereinek megjavítására vonatkozóan a javaslatok területén az a Véleményem, hogy sikerült eglég sokolda-