MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1951. május 7. - 1951. június 25.

1951. június 4.

uzabó elvtárs: A cséplőgépek 120 q-ás napi teljesítménye állami gazdasagokban es tszcs.-kben reális. Azonban az egyéni gazdálkodóknál nem, mer/t^hisz^en^tt^a gép naponta két,háromszor is üres járatot tesz meg. A ^ÓpüXlorná^oknál kevés a munkaerő, hiba még itt az,hogy nincs meg a cséplési norma, mert tavaly meg volt, de az nagyon szoros volt, most pe*dig egyáltalán nincs. ALI.gazdaságokban a kenyérfejadagot biztositják, azonban a takarmányt nem kapják meg. Én ezt azért említem meg,hogy milyen nehéz népnevalő munkát kell végezni, hogy ezeket a dolgozókat meggyőzzük. Jámbor elvtárs:N

ekem az a véleményem és tapasztalatom, hogy általában véve 12 mázsás átlagtermés lesz kh.-ként, és az emberekben már bizonyofc mértékben kialakult a kollektív szellem, hogy körös szérűre hordják. ' Véleményem szerint a 140-150 q-ás átlag naponta helyes. A munkaerő szükséglettel kapcsolatban, ami komoly proplémának látszik és maga a terv is foglalkozik vele én azt gondokom ha megnézzük az egyes üzemeinket, pl. a gyulai húsüzemet, ahol a megengedett létszámnál többen dolgoznak, onnan a felszabadult munkaerőket át lehet csoportosítani a mezőgazdaságba. $$% vannak olyan dolgozók' üzemekben, akik szeretnének kimenni géphez dolgozni és a munkába való kivonásuk nem menne e termelés rovására. A behordáshál a tavalyi évben gyakran előfordult, ho_y hosszú kocsisorokban álltak. &nnek kiküszöbölésére meglehetne csinálni sürün felállítani szérükerteket, igy a kocsi fordulók számát növelni. Ha gépállomás traktorait kihasználnánk és mindjárt az aratás után a tarlóhántást is eltudjuk végezni. A kulturgárdák kérdésénél felvetődik, hogy ide felnőttek ne menjenek,habár Bátkai elvtárs elmondotta, hogy főleg fiatalok mennek, mert esetleg felvetődhet a kint dolgozok részéről, nogy inkább dolgozni jönnének. A kisgyüléseket egyes tanyarészeken kell csoportosítani és éppen ezért biztosítani kell a népnevelőknek és az előadóknak kioktatását. Láda elvtárs: A Minisztertanács határozata foglalkozik termelő szövetkezeti vonalon az aratás megszervezése a brigád területek figyelembe-. vételével. Itt feltétlenül a brigádban dolgozók családtagjait, hozzátartozóit kell mozgósítani elsősorban, ^zen a téren nem lesz különösebb hiba, ha azokat is bevonjuk a munkába, haxalálkhxi akik eddig kevésbé foglalkoztak a szövetkezet munkájával. Helyes lenne, ha a brigádok terület szerint végeznék munkájukat. Volt szó,hogy a tarlohantást közvetlenül az aratás után kell elvégezni, itt a tapasztalatok nem a legjobbak ezen a területen. Ugyanis előfordult az, hogy a kaparéket nem szedték össze, igy a termés eredményben kiesés történt, A munkaerő biztosításáéval kapcsolatban az áll.gazdaságnál 2 géphez van munkaerő. Gépi erőt azonban kevésbé fogunk tudni használni, mert a buza 80 yo-a erősen le van dőlve, Van két tszcs.-nk, melyek segítségre szorulnak. Az egyik a t ót komló si,#<*^ tszcs., ahol rendkívül nagy a földterület a tagsághoz viszonyítva. Pl. ott 15 kh. föld jut egy főre . 400 kh. föld van, ebből egyharmada kalászos, 35 tagja vana tszcs.-nek.A pusztaföldvári tszcs.-nél ésxaxl»hia± izzax^xinknái a munka megszervezésénél vannak hiányosságok.A többi tszcs, nél^általában biztositva van,ugy az aratasi,mint a cséplési munkálatok elvégzése. A cséplőgépek vonalán ami munkaerő hiányzik,inkább olyan formában hiányzik, hogy vannak cséplőgépek, melyekhez 3-4 munkaerő^ szükséges még. Az egyéni gazdálkodók munkaerő szükségletében hiányosság mutatkozik Kardoskuton. Maiétné elvtársnő: Gyulai viszonylatban az áll.gazdaságban mutatkoznak komoly hibák a munkaerő szükségletnél, kb. 70 dolgozóra lenne még szükség