MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1951. március 6. - 1951. április 30.
1951. március 20.
•órán azt tapasztaltuk,hogy a JB. és YB több segítséget nyújtsanak aa alapszervezeteknek,mint az simult héten, kíilünüsen abban,hogy vezetőségi ülésen konkrétan meghatározzák végsendő feladataikat, Eaen segítség nyomán alapszervezeteink munkájában is javulás van, ami különösen abban nyilvánul meg,hogy több népnevelő bevonásával fokozzák a felvilágosító munkát, s az esős idő ellenére is,különösen a homokosabb rétegeken folytatják a vetési munkát. J?z megmutatkozik abban is, hogy a dolgozó parasztok részéről kisebb nyugtalanság mutatkozik a csapadékos idővel nemben és amikor lehet még hanem is legkedvezőbb a munka megkezdése, hozzáfognak a vetéshez. De vannsk egyes járási bizottságok, mint MezŐkovácBháza-i, ahol a talajviszonyok folytán nagyobb lehetőség volt a munkálatok vé gzésére, elhanyagolták dolgozó parasztok kellő mozgósításét, melynek folytán legkevesebbet is vetettel el. Állami szerveink, helyi tanácsok, o járási tanácsok által leküldött vetésterveket már megtárgyalták és helyi viszonyokra konkretizálva községen belül dűlőkre legtöbb község a tervet szétbontotta.A helyi tanácsok tájai a legtöbb helyn végzik a felvilágosító munkát, amit különösen Bévuványán szerveztek jól meg, ho y egy-egy tanácstag vállalta,hogy egy-egy dülőrészt lejár és felvilágosító munkával mozgatja a dolgozó parasztokat a tavaszi munkák ám elvégzésére. Az osztályellenség az ellenőrző és segitő tanácstagokat a dolgozó parasztok előtt azzal akarja lejáratni,hogy azt mondja,hogy a tanácstagok apárttól kapnak fizetést és fezért végzik az ellenőrző, illetve felvilágosító munkát.Az ellenség aljas munkája itt különösen arra irányul,melyet fokozott mértékben leleplezünk,hogy a Párttal azemben helyezze a dolgozó parasztokat. Az állami szerveink jó munkája mellett meg van az a hiányosság,hogy a felbontott vetéstervet nem ismertették kellően,hogy a községben, de különösen a dűlőben milyen növényféleségből mennyit kell vetni. Ezt pártszervezeteink sem tudatóaltatták kellően, a igy az osztályellenség ezt kihasználva ugy támadott,hogy luoernát, vöröeherét nem érdemes vetni. Ez több dolgozó parasztnál is érvényesült, sőt több l-es tipusu tszcs, tagnál is, különösen a szeghalmi, gyomai járásban, ahol az a vélemény alakult ki a kulák propagandája nyomán, hogy az egyénileg gazdálkodók évelőnövényeket hiába vetnek, mert esetleges tagosítás esetén ugy sem marad meg nekik.A kulák másrészt ugy iparkodik befolyásolni a dolgozó parasztokat,hogy konkrétan saját talajuk minőségét magyarázva iparkodik elhitetni,hogy vagy ez, vagy az a növényféleség, de különösen a takarmánynövényiélesegekre mondja, hogy községük határában ugy aem ad jó termést, mivel a talajuk