MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1951. január 3. - 1951. február 20.
1951. február 6.
A Kongresszusra való előkészületeket használjuk fel arra,hogy elmélyítsük a szeretetet á Szovjetunió és Sztálin elvtárs iránt, elméliytsük a ragaszkodást a Párt és Rákosi elvtárs iránt. A falusi népnevelő munka megjavitása jelentse a mezőgazdasági szocialista szektor kiszélesitését. Ismerjük meg mi magunk is a bazos. alapszabályát. Azért agitálunk olyan általánosan a tszcs, mellett, mert nem ismerjük az alapszabályt. Amikor nálunk azosztályon szó volt erről, azt mondták az elvtársak, "tanultuk az iskolán", de azóta nem igen foglalkoztak ezzel. Javasolom: hogy a Kongresszusig a megyei, járási, függetlenített párt és tomegszervezeti funkcionáriusok szemináriuinszerüen vegyék át a tszcs, alapszabályát. Ezért legyen felelős mindenütt a titkár elvtár Az alapfokú politikai iskolákat, ahol a parasztkérdés megtárgyalása folyik, használjuk fel a mezőgazdaság szocialista szektorának me erősítésére. A járások, hasonlóan Orosháza városhoz és Mezőkovácsháza járáshoz, adják ki a szempontokat az anyag megtárgyalásához. Elsősorban a tszcs, tagok, a gépállomás, az állami gazdaság megfelelő dolgozói agitáljanak. Sokan vannak ugy,hogy most még egyénileg gazdálkodók, majd belépek az ősszel. Pel kell számolni az ilyen nézeteket. Ecsegfalvából a Kongresszusig tszcs, község kell,hogy legyen. Ez nem könnyű feladat. A legközelebbi MB. ülésig nézzük meg mi van Ecseg-^ falván, s az ottani tapasztalatokat az MB. tárgyalja meg és használja fel a többi községékben is. Lépjünk fel a lazaságok ellen, küszöböljük ki az elszigetelődési megnyilvánulásokat. Nagyszénáson egy idősebb paraszt - aki még dolgozni tud- be akart lépni a tszcs-be és nem vették fel. Ide jött panasszal a Megyebizottságra."" * A további fejlődés megkívánja az osztályellenség fokozottabb leleplezését, ahogy ezt a P.3. határozata is megjelöli. Gyulán és másutt is lesznek nyilvános tárgyalások, ahol leleplezzük a kulákok munkáját.Ezeket a tárgyalásokat használjuk fel a kulákok meggyülöltetésére. Ugy kell a harcot vinni,hogy a szegény és középparaszt érdekeltnek lássa magát benne. A sajtó ne .vízállásjelentés formájában pár Borban intézze el az ilyen ügyet, hanem kövessük a gyulaiak példáját, akik kirakatba tették, amit a kulák felhalmozott. Növelni kell az állami iránti fegyelmet, kiküszöbölni a kötelességtel jesitésnél mutatkozó hibákat. Rá kell mutatni,hogy a napi eseményeket hogy kössék össze az országos és nemzetközi eseményekkel. Nem látják a dolgozók világosan, a begyüjté és a békeharc közötti összefüggést. , Rá kell mutatni,hogy a begyűjtés kihat az ipar fejlesztésére - a békére. Az iparfejlesztésen keresztül kihat a falu áruellátására is. Javasolom,hogy használjuk fel az agitációnak, mint reflektornak a 3zerepét.Mutassunk rá egy-egy tanácselnök, párttitkár, népnevelő hibáira, de ugyanakkor mutassunk ár a jó eredményekre is. A P.B. határozatát /ugy hajtsuk végre,hogy az szervezs része legyen pártépitési munkánknak. A z agitáció elsősorban tartalmával segiti, neveli, közelebbhozza az emberkét a Párthoz. Leleplezheti a tagjelölt-, nél mutatkozó hiányosságokat. Vegyük ug/ ,hogy az agitáció javitása maga is pártépités.Az agitáció megjavitása a P.B. határozat szellemében nem reszortfeladat.
