MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1951. január 3. - 1951. február 20.
1951. február 6.
- lo Bár vannak jó ered rác nyék. Gyulán az egyik ell&nséges elemnél különbőz* árut találtak felhalmozva. ^ b.< 1 y 4J r Inn gy n 7i bru-nnmnlr ITépp lrcülHW; r nn j n-] nir i biili m i ni , "fi 1 í 1 'V a kirakatba/ a nála talált .árut és már a mai napig több ezer ember nézte meg. akik ezen ( k^esz^ül meggyül ölik az osztályellenséget, ^ ^ ^ ^ Még számos olyan pontja van a P.B. határozatának, melynek végrehajtásához jóformán hozzá sem fogtunk - az agit. hibáira vonatkozó főbb megállapítások továbbra is érvényesek - ezt vegyük figyelembe további \ tmunkánk során. • Pártunk politikai Bizottságának a falusi népnevelő munkáról szóló határozata ismét élesen mutat rá a hibákra és világosan megszabja a feladatokat. A határozat leszögezi: " A falusi agitáció, egyes nagyobb kampányok xi idején a dolgozó parasztság többségét átfogja." *z a megállapítás áll a mi megyénkre is.. Valóban kampányok idején tudjuk mozgósítani a népnevelőket, azonban a falusi agitáció elmarad az egyéb követelményektől.Ezt a lemaradást mutatják a határozat főbb pontjai: / Pelolvas a határozatból./ [Legnagyobb hiány a mi falusi népnevelő munkánkban a jobb és "baloldali' jpportunizmus. Miben nyilvánul meg a jobboldali opportuniz.ous?Kü.önböző munkák során bebizonyosodott,hogy elvtársaink gyakran, nemhogy .elepleznék az ellenség agitációját, hanem sok esetben maguk is /szószólójává válnak az ellenség hírverésének, és a " paraszti egység" /hangu latáoa k.Brre találunk példát: Csorváson, amikor a szovjetunióban járt egyik parasztküldött beszámolót akart tartani a tanyavilágban, az ellenséges hangulat megakadályozta ebben. És a parasztok ellenséges maga-tartásával szemben párttagjaink sem léptek fel. A Ballal állami gazdaságban egy héttel ezelőtt tárgylták a normarendezés kérdését, TTÍ njpimi-h pny niy^n hongul at t hogy a :aunkás_ joajsjLály nem támogatója, nem is sz öv etségese a parasztoknak . ~Iz^agitáció öok esetben általános szól amodból, általános_ jrágisokból ^TTj Hrqr7.r» R| H or».m^.iy^ rH fr ácjé" , he ncegés. Tszcs, érdekében történő a yitációnál, ha a dolgozó parasztok felvetik a hiányosságokat a népnevelők meghátrálnak. Igy. Balar-z Lá^ló^ lé mezőberénvi népnevelő el ment agitálni a tszcs, érdekében, s ami-' Eor felvetették a dolgozó parasztok a hiányossá ;okat, jiagfi n azt m ndta: " ugy van. közös 1 ón qk T tiS-m R a b át a -" Y R gj meghézhefcjük a goftbégyház'i' Petőfi tszcs, tagjainak magatartását :" nem kell m inket tani tani, tuaunic mi -mindent. " k tszcs-ii belül, ha van is agitáció, nem leleplező. A népnevelők nem törődnek azzal, ha rendellenség,hanyagság van.Ha a vetőgép még most is kinn áll, pedig már rég elvetettek.Pedig a dolgozó parasztok ezt meglátják.Ecsegfalván tszcs, község lesz Pártunk Kongresszusáig, a vasárnapi alakulásra meghívták a környékbeli dolgozó parasztokat. Az egyik dévaványai kMz 7 holdas paraszt Zambók Dezső azt mondotta: " Én lépjek be a tszcs-be, amikor törtem a kukoricát egy-két tszcs tag pipált a kukoricatáblájuk mellett és hiába mondtam,hogy siessenek igy nem végzik el a munkát. Én jó eredményt értem el, a dévaványai Gábor Aron tszcs, kukoricaszára még mindig kinn van a foldj én." Fennáll a baloldali opportunizmus. Soksaor adminisztratív módszerekkel fenyegetésekkel akarunk irányitani. Ez meg mutatkozik egyes párttagok különböző megnyilvánulásaiban. Pl.Zgadányban népne velő értekezleten m ondták T hogy"ki kell vetni mindenkire a rá" eső "kukoricamennyiség et, I nem kell a begyűjtéshez felvilágosítás." uicanyöan azt mondtál::' 1 I'HTie 1: lide népnevelő munka, jöjjön ki a városból valaki nag gyűlést tartani, \nondja meg miért kell beadni a kukoricát,és el van - intézve." Más probléma a népnevelők kiválogatása) Pártszervezeteink sokszor kényelemből nem a legjobbakat vonják be a népnevelő munkába.Ujkigyóson csupa idős népnevelők vannak. Azt mondják: " a fiatalok mind elmentek Újkígyósról.»
