MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1950. október 2. - 1950. december 28.
1950. október 31.
A M.B. hiányosságához tartozott,hogy nem_ ellenőrizte eléggé a pártszervezetek által vállalt munkák elvégzését. Igy okt. 1, vasárnap előkészítéseié gondolok. Mi ugy láttuk minden elő van készitve, pedig, ha jobban megnéztük volna, észrevettük volna, hogy nem igy van. A J.3.-k munkájával foglalkozok még. Ha munkájukat nézzük a béke kölesünjegyzésnél kivéve két járást a Mezőkovácsházi és a Sarkadi s járást az elvtársak jó munkát végeztek. Bár az ő munkamódszerükre jellemző volt a kapkodás, ők maguk akartak sok esetben az alapszervek helyett dolgozni. A választásoknál ez már kevésbé volt igy. az alapszervezetek munkájára vonatkozólag én azt hiszem alapszervezeteinkről nem lehet azt mondani,hogy megálltak volna ugy a helyülcet ahogy elvárható a párt községi szerveinek vezetőitől. Ezen a téren komoly hiányosságok mutatkoztak, nemcsak azon a kirívó helyen, ahol vadászni ment a párttitkár, hanem általában nem kellő súllyal foglalkoztak a kérdésekkel. Maguk is elfogadták sok esetben a pprssztságnak azt az álláspontját,hogy a békekölcsönjegyzést a parasztság nem tudja teljesiteni anyagilag. Ezeknek dacára a vál sztások idején komoly javulás mutatkozott pártszervezeteink munkájában. Ha a hibákat nézzük, elsőéorban a népnevelő munkával kell foglalkoznunk. Hépnevelő munkánkra rányomta bélyegét,hogy nem volt egy állandó népnevelőgárda, amely ezeknél a feladatoknál a népnevelőket magával tudta volna ragadni, lendületet tudott volna adni a munkához. Népnevelő munkánkra jellemző volt,hogy nem voltak a népnevelők politikailag eléggé felszerelve, nem voltak eléggé érvekkel ellátva. Vonatkozik rájuk, amit Rákosi elvtárs mondott,hogy inkább szervezve voltak, mint politikailag jól előkészitve. Hogy ez igy volt ehhez a mi munkánk is hozzájárult. Kádat elvtárs elmondotta,hogy a Központ megállapította,hogy a dolgozói nem értik egészen,hogy mi a tanács, elhatározta a Központ,hogy meg, kell nekik magyarázni. Ilyen értelemben körlevelet küldtek a Megyebizottságoknak, a MB. leadta a járásoknak, a járások az alapszervezeteknek irtak,hogy meg kell a dolgozóknak magyarázni mit jelentenek a tanácsok, de szempontot ők sem kaptak, hogyan magyarázzák meg. Lényegében azért a dolgozók a választások értelmét megértették, sőt a mezőgazdasági munkákat is befejeztük a választások előtt. Ez bizonyltja,hogy a politikai munka általában jó volt, dé nem volna helyes, ha a hiányosságokat nem vetnénk fel.Rákosi elvtárs ugy határozta meg a mi munkánkat,hogy hanyatlóban van. Előfordult,hogy a népnevelők együtt sirtak azokkal az emberekkel, akikhez mentek békekölcsönt jegyeztetni. Ha a békekölcsön negatívumairól beszélünk, akkor néhány számot is kell mondanunk. Békesmegyében mintegy lo3 - 15 ezerre tesszük a paraszti magángazdaságok számát, 53.871 készpénzjegyzés volt, ami 5o $-a a gazdaságok számának. A központi megállapítás szerint számszerűen kevesebben jegyeztek mint tavaly. A magángazdaságok kivetése volt 16 millió, ezzel szemben 9.467.ooo forintot jegyeztek. Békésen 2232 fŐ jegyzett egyéni, készpénz jegyzést, ugy tudom 28.ooo lakója van a községnek és ennek kétharmadrésze paraszt. s z igen kevés. A hiányosságok közé tartozik az is,hogy több helyen a kulák jegyzésével igyekeztek pótolni az összegszerűséget. Ez megmutatkozott a Gyomai és a Békési járásban. Ez azt mutatja,hogy ott a politikai felvilágosító munka mellőzésével akarták teljesiteni az összegsser/üséget. Országos viszonylatban az összes vidéki jegyzés 53 $-át a kulák jegyezte. Különösen a középparaszt rétegnél nem tudtuk elérni a kiváat eredményt.
