MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1949. szeptember 6. - 1950. február 21.
1949. november 1.
Jelentés. A gyulavári kbzsebben tapasztalható hibákról, hiányosságokról, ugy a párt vonalam, mint egyéb vonalén is. Politikai vonalomat Az első és alapfető hiba pártszervezetünk helyi politikai vezetesésem és irányításában lelhető meg. Ami azonban nem zárja ki azt, hogy ezért a hibáért elsősorban ai, a Párt Békésaegyei Bizottsága vagyunk felelŐsaek, ugyanis elé*, későn nyúltunk a kérdések alaposabb feltárásához - megvizsgálásához, de nem annylre későn, hogy ne lehetne rajta segíteni. tapasztalható bizonyos lakálpatritizmus fenegyerekeskedés, hogy mi gyulavári áelgezéi régi munkásmozgalmiak stb. ami már magában is elé* veszélyes a mozgalea fejlődése szempontjából. i»e magába rejti még azt a másik veszélyt is ami éppea ebből fakad, hagy saját erőiket túlbec sülik, az ellenség valóban aeglévőéa fehnáiló'érőivél pedig aea számolnak. &z eredményezi azután ast, hegy politikai és szervezeti kérdésekben nem mindenkor látnak tisztán és főleg nem eléggé urai a helyzetnek. Lásd a múlt évhez viszonyítva is a gabonabegyüjtés frontját - tarlóbantás - őszi mezőgazdasági munkákban való lemaradást, ami egyáltalán nem méltó egy mintaközségbea. Mind ez azért van, mert önáa&uknak élnek, a párt tö megektő l el van szakadv a - elszig etelődtek a tömegektől. Bea fordlzanaic"kéITő súlyt a Lenini "hármas, de mégis egységes paraszt-politikánkra. Azt összekeverik és helytelenül alkalmazzák, a parasztsággal azejaben.A_Muakásasgt&^^ nincsen tud atosítva. A Í araszt demagógia éa a_ plira'sztsovinizmus fertője igen nagy, ami küöatfsö formákban mutatkozik meg. A Part rés-érői a kérdések meg nem értése, liberális kezelése. Igy pld." a gabona elcsó ára és a textil illetve az iparcikkek magas éra,* vagy a tervkölcsönnel kapcsolatban pld.* inkább az egyháznak azázszar, de az~al iflirnafr Tfff >lrn ' | l . t-*ii vagy mi nem kérünk az allatától, de ml sem adunk jaekl>7 vagy a szövetkezeti gazdálkodással való szemben állás" nekünk jó igy is, ne akarjanak > rajtunk segíteni a szövetkezettel, ai nem megyünk bele, meg vagyunk elégedve a magunk gazdálkodásával, nézzék meg milyen szorgalmas a gyulavári paraszt, háza rendbe, jószága van elegendő, meg tud élni önállóan is, nincs ráutalva a közösségre*. Mind ezeket a gyulavári pártszervezet vezetősége nem veszi észre talán azért aert mindennap találkoznak vele és nem is tartják érdeaesnek, hegy foglalkozzanak a kérdéssel. A tervkölc8önjegyzség befejezése után a mai napig nem tartották érdemesnek, hogy foglalkozzanak a tervkölcsönjegyzés hiányosságával, pedig ha csak ezt vizsgálták volna meg az elvtársak, hogy miért volt lemaradva, már az elkövetkezendő munkákhoz eredményesebben tudtak volna hozzányúlni. De hogy is támaszthatunk ekkora igényt a gyulavári elvtársakkal szemben mikor az 1949-es ta vaszi választás 6tm a terv kflcsön jegyzésig nem tarte11ák fontosnak a népnevelőket egyetlen esetben is összehívni, ha ezt teszik, azóta is aláirásos idézéssel történik. *~ Az igy összehívott népnevelő értekezletről, amikor a beosztások megkezdődnek egymásután mennek el a népnevelők a munka elől vagyis aaig a beszáaoló tart lásd l.ho 20ói népnevelő értekezletet, aea hegy ülve, haaea fekve és állva hallgatják hátul végig az előadót, aTes~aa aea elfásultság a saját ügyünkkel való nem törődéa. Meg lehet-e mondani aind ezt és aég a többit a gyulavá-
