MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1949. szeptember 6. - 1950. február 21.

1950. január 24.

c./ Mindhárom városink üzemeinél tapasztalható volt,hogy elhánya» goijak az üzemben történő agitációt,e helyett inkább a kerületben, vagy a 'tanaykon végeznek aktiv munkát,ami üzemi népnevelőink, folt olyan üzemünk la,mint például a mezőberényi Alföldi szövőgyár, ahol a népne «lők nem is tartottak értekezletet aS üzemen belül,hanem a községi pártszervezetbe jártakel népnevelő érts ke *letre.ltermés*tessn a hibák mellett mindenütt pozitívumok ia voltak annyi,azonban le szögezhető,hogy megmutatkoztak mindazok a hiányosságok is, melyekről szó volt a nagybudapesti választmányi üléasn.Meaállapitható ugyanakkor,hogy agitációnkban is komoly hiányosságok mutatkoztak, ami elsősorban abban mutatkozott,meg hogy nem léptünk fsl eléggé a megmutatkozott hibák ellen. Munkánkban fordulatot jelentettek a nagybudape sti választmány határozatai

. 1./ A megyei Bizottság haromhónapos munkatervének idevonatkozó pontj alapján - mely tartalmazta a nagybudape sti választmány határoza?tainak tapasztalatait,- városainkban 3-4 tagu bizottságokat alakítottunk,mely éknek fe 1 adatául tűztük a megye jelentősebb üzemeinek felülvizsgálatait,elsÖsorban abból a szempontból, elsősorban abból a saBmpontból.hogy milyen agitációs munka folyik üzemeinkben.A bizottságok összesen 9 üzem agitációs munkáját értékelték ki a helyszínen. Békéscsabán ; A Baromfi Értéke si tó NV. üzemét, A Békési Téglagyárak NV. " A Rokka " A Mercur " Gyulán . A Columbia üzemét " Döhidró " " Stéberl husüaemet. Orosházán

. A Barnevál üzemét, " -Tóth Malmot. A bizottságok néhány tapasztalata : Hiányosságok t 1./ a békéscsabai Barnával ban szeson elett.amig 170 munkás dolgozott 8-10 dolgozóra jutott egy népne velő. Később 1.30ü-ra emelkedett a dolgozók létszáma,az uj párttagokból és tagjelöltekből,azon-