MDP Békés Megyei választmányi és pártbizottsági ülései 1954. május 5. - 1956. június 9.

1954. augusztus 4.

A politikai munka legelhanyagoltabb része a tszcs. Felmerül az a kérdés, hogy a gazdasági munkát egyedülinek tekintik, s elhanyagolják a népnevelő munkát, nem'folyik agitáció a tszcs-én belül, pl. a Gyulai Népköztársaság tszcs-é gazdaságilag jól áll, 14 ft-ot osztottak munkaegységenként, -de itt is az a vélemény, hogy ilyen nagy munkák'idején, mint az aratás, "nem érünk rá agitálni, mi tettekkel bizonyltjuk be eredményeinket". Az agitáció elhanyagolása a termésátlag alacyoflysága miatt rossz hangulat alakult ki "vigyünk be minden gabonát és menjünk széjjel".Végre sikerült meggyőzni a vezetőket és-a legjobb párttagokat, akik megszervezték a munka további menetét. Egy tszcs-ónk van, ahol lehet arról beszélni, hogy törődnek azzal, hogy az egyénileg dolgozó parasztokkal jó szomszédságot alakítsanak ki. Ebben a tszcs-ben-többnyire középparasztok vannak. A Szabadság tsz mellett dolgozó egyéni parasztok több esetben már segítettek a tsz-nek, mert a tsz is segitettn nekik mikor arra szükségük volt. Igy lehetővé válik a tszcs fejlesztése, de nincs igy a többi tszcs-be.i., mert a szektáns szellem még uralkodik, főleg ott, ahol az alapitó tagok agrárproletárok. A Petőfi tsz-ben a tagok nem akartak munkaegységre csépelni,csak résziben, itt kommunistákat bíztunk meg, akik szerveztek egy cséplőcsapatot, akik munkaegységre csépelnek. Ugy látom, hogy a politikai munka megjavításánál sok tekintetben változtatni kell a helyi, városi, és felsőbb pártbizottságok munkáján. Nálunk helytene volt, hogy 41 pártszervezet egyforma ins~ trukciót kapott és a pártszervezetek titkáraival külön sem tudtuk megbeszélni, hogy hogyan dolgozzanak. Mi azt csin'ltuk, hogy külön bontottuk a pártszervezetek titkárai részéren tartandó értekezletet, igy mód lesz rá, hogy behatóbban foglalkozzunk egyes pártszervezetek sajátos problémáival. Továbbra is ugy kell dolgoznunk, hogy segítsünk a pártszervezetek politikájának kialakításában. Mi hoztunk olyan határozatot, hogy a vezető elvtársaknak kell elsősorban politikai nevelő munkát végezni, illetve ők is be lettek osztva népnevelőnek, a többiekkel taggyűlésen fogadták el. Ez jó hatással volt a dolgozók körében. A megyei pártbizottság agit.prop.osztálya felé felvetődik, hogy a népnevelő füzeten kivül adjanak más irásos segitséget is és jöjjenek ki majd mi is adunk lenti tapasztalatokról módszereket. A politikai munkát nem lehet szervezeti keretek közzé kötni. Most,* hogy a tanács munkáját tárgyaltuk megvizsgáltuk a tanács törnegozervezeti jellegét, s megállapítottuk, hogy a tanács csak egyoldalúan foglalkozik a város problémáival. Tanácsüléseken is csak az adóbegyüjtés ós élihez hasonló kérdésekkel foglalkoznak, de nem kötik ezt össze a város fejlesztésével, hogy mit kapott a város és mit fog kapni a költségvetés végrehajtása során. A tanácsüléseknek is agitálni kell, nem csupán egyoldalúan a feladatokat az adó- begyűjtés terén megszabni. Hozzászólásom aszal fejezném be, hogy a tapasztalat azt mutatja, hogy a dolgozó parasztok, értelmiségiek egyaránt bizalommal fordulnak a,párthoz. Nap, mint nap dolgozó parasztok, értelmiségiek- keres nek fel problémáikkal. Tehát a dolgozók részéről e bizalom meg van, inkább sokszor mi nem vagyunk olyan bizalommal feléjük. Ha a vezetők végesnek elsősorban népnevelő munkát, akkor a passzivitás feloldódik