MDP Békés Megyei választmányi és pártbizottsági ülései 1954. május 5. - 1956. június 9.
1954. augusztus 4.
ós .14- • jH ^§L a termelőszövetkezet leadott a földterületéből, ahelyett, hogy a jószág fejlesztése érdekében meghagyta volna azt a 2-3oo hold területet. Felmerült az a kérdés, hogy egyes termelőszövetkezetek a lucerna betakarítását résziben adják ki.. Ez nálunk is igy történt, ahelyett, hogy gépesitve lett volna ez a munka. Bár nagy vitát képezett az, hogy a^ gépállomás gépjével vágjuk le, azonban a vezetőség ás a tagság egyrésze arra hivatkozott, hogy a gép nagy torzsot hagy. Helytálló az a felvetés, hogy az egyes termelőszövetkezetek idegenkednek a baromfi-tenyésztéstől, nálunk is igy van. Mindössze 5oo drb. csirkét hoztunk ki. Termelőszövetkezetünk rendelkezik vízzel, ennek ellenére nincs kacsa a termelőszövetkezetben, sőt liba is alig van. Szarvcs állattenyésztés iáilamástól: Amióta Biró elvtárs a megyebi. zottság titkára, azóta többször tapasztaltuk azt, hogy a megyebizottság foglalkozik' a munkánkkal. A növénytermesztés és az állattenyésztés egymáshoz való aránya népgazdaságunk fejlődését több esetben akadályozta - és még ma is kadályozza. Mezőgazdaságunk az iparhoz viszonyítva el van maradva, gondolok itt a növénytermesztés alacsony voltára, az állattenyésztés területén £ ' lévő problémákra. Ugy gondolom, hogy fontos népgazdasági érdek, és nem öncél a mezőgazdaság területén lévő feladatok gyakorlati megvalósítása, i^ppen ezért a jövőre vonatkozóan igen komoly feladataink vannak az állattenyésztéssel kapcsolatban, A növekvő állatlétszámhoz mérten ugy látjuk, hogy kevés az a takarmány termő terület, amely megvan. Tehát fontos feladatként vetődik, fel a takarmánytermő területek növelése, másrészt a meglévő területeken a hozam növelése. Nálunk a termelőszövetkezeteknél 5»8 kat.holdra jut egy számosállat. Amit azt bizonyltja, hogy a területi nagysághoz mérten kevés állatot tartunk, Április 1-én lettem kihelyezve a szarvasi járásba. Igen sok munka van kint a ^területen. Felmértük, hegy az állattenyésztésben melyek azok a hiányosságok, unit mi még á megyénél dolgoztam - nem láttunk megfelelően. Ugy tudjuk munkánkat eredményesen elvégezni, ha ehhez az elvtársak megfelelő segitséget adnak, Vincze elvtárs hozzászólásában felvetette, nogy a dolgozó parasztoknak mennyire kell vinni a tehenet, a bikához, szerettem volna, ha az elvtárs konkrétan megmondja, hogy me: lyik részen nyilvánul ez meg, hogy a megfelelő intézkedést meg tudjuk %r tenni. Amikor kikerültem a szarvasi járásba, láttam azt, hogy a tanyavilágban kevés a kan, az első lépés az volt, hogy az apaállatokat helyesen osszuk el. Apaállat az egész járás területén biztositva van. Azt lehet -tapasztalni, hogy a termelőszövetkezeteknek, és az egyénileg dolgozó parasztoknak jó a hozzáállásuk az állattenyésztéshez. Tehát ebből az következik, hogy a tenyésztésnek különösebb akadálya nincs. Az egyik elvtárs hozzászólásában felvetette, hogy az állattenyésztő állomások tűzoltó munkát végeznek. Ezzel kapcsolatban nem azt mondom, hogy nincs hiányosság az állattenyésztő állomások munkájában, azonban még sem ugy vetném fel a kérdést, hogy az állattenyésztő állomások tűzoltó munkát végeznek, hanem inkább ugy, hogy az állattenyésztő állomáson dolgozó egyes elvtársaknál a munkában milyen hiányosság mutatkozik meg, Dió.ssi elvtárs hozzászólásában foglalkozott a mesterséges megtermékenyítés kérdésével, mi tettünk lépeseket ezirányba. Hogy munkánk eredményes tudjon lenni as- szükséges, hogy a termelőszövetkezetekben az állattenyésztés területén a megfelelő brigádszervezetet kialakítsuk. Az állattenyésztés jövedelmezőségét állandóan propa- . gálni kell, nemcsak kizárólag nekünk, hanem más szerveknek is. Népszerüsiteni az oly^an eredményeket, mint pl. ami mégmutatkozik az örménykuti "Petőfi" termelőszövetkezetnél, 135 drb. hizót adtak már az idén el. Kétszer osztottak a tagoknak munkaegységenként előleget, közel loo ezer forint értékben.
