MDP Békés Megyei választmányi és pártbizottsági ülései 1954. május 5. - 1956. június 9.

1954. augusztus 4.

Ma már igen komoly mértékben, kezd kiszélesedni a z öld takarmány, silótakarmuny etetése, azonban nincs biztosítva a szövetkezeteinkben a zöldtakarmányok etetésének folyamatossága, alkalomszerű az etetése. A járási pártbizottságon foglalkoztunk az állattenyésztés kérdésével. Mi elsősorban alapvető feladatnak azt tartjuk, hogy a takarmány kérdését megoldjuk, nemcsak a szállás, hanem az abraktakarmány kérdését is. Ennek érdek-ben 15oo holdon akarunk here-füvest telepíteni részben az ősszel, részben pedig a tavasszal. Ennek a megoldásával biztossá és olcsóbbá tesszük a terme les zövetkezetekben az állattartást. Fel kell vetni a pulyka-tartás kiszélesítésének a kérdését. Egy egyénileg dolgozó paraszttal beszéltem, aki elmondotta azt, hogy van loo drb. pulykája, és ugy gondolkozik, hogy eladja ás vesz2 drb. fejős tehenet. Most nagyon jó lett volna, ha nagyobb súlyt fektetünk a pulyka tartásnak a kérdésére, mert a lucerna kártevők ellen jobban fel tudtuk volna venni a harcot. Többet kell foglalkozni az apró jószágok tenyésztésével is. Ez nemcsak a népgazdaság szempontjából nagyon fontos kérdés, hanem a termelőszövetkezet jövedelmezősége szempontjából is. Ha a termelőszövetkezetek súlyt fektetnek a l.iba, kacsa tenyés&tésre, ugy a munkában nem aktivan résztvevő asszonyokat is be tudjuk vonni a munkába. Az állattenyésztési igazgatóság munkájával kapcsolatban: Nem lehet azt mondani, hogy nem végeznek munkát. Azonban munkájuk az esetek zömében nem az irányitó munkából áll, hanem a felmerülő problémák megoldásából. Előfordul, hogy kimennek a termelőszövetkezetekbe, azonban nem végeznek alapos munkát. Kint voltam a csanádapácai "Köztársaság" termelőszövetkezetben, előttem ment el az elvtárs, aki az állattenyésztési állomástól volt kint, beszélt a törzskönyvezésről, leellenőrizte a tejet, de azt már nem nézte meg, hogy mit etetnek a tehénnel. Az az alapvető niba az állattenyésztési állomás munkájában, hogy munkájuk futó jellegű, kimennek egy termelőszövetkezetben és ottvannak 2-3 órahosszáig. Helyesebb volna, ha azt a gyakorlatot vezetik be munkájukba, hogy kimennek egy területre és ottvannak ha kell 1 napig, ha kell két napig is. iás igy sokkal többet tudnának segiteni a termelőszövetkezeteknek, az ő munkájuk is előbbre, menne. Az állattenyésztés érdekében kifejtett politikai jaunka: A termelőszövetkezetekben, az egyénileg dolgozó parasztok között ugy a növénytermesztés, mint az állattenyésztés kérdése komoly érdeklődésre talál. Ha kimegyünk az egyénileg dolgozó parasztok közé ugy vetik fel a kérdést, hogy ok szívesen elbeszélgetnek a búzatermelésről, az állattenyésztésről, de ők a politikához nem értenek. A parasztság felé végzett politikai munka alapvető kérdése a szakmai kérdésekkel való foglalkozás. Amikor beszélgettem a dolgozó parasztokkal azt mondották, hogy nem szeretnek elmenni a kisgyülésekre. Amikor azt mondottam nekik, hogy lényegében ez is kisgyűlés volt, azt válaszolták, hogy ilyenre szívesen elmenének. Fel kell vetni a népnevelők szakmai tudásának a kérdését. A közé.pparasztok komoly szakmai tudással rendelkeznek, olyan problémáé vetnek fel, amit nem mindenki tud megválaszolni. Elmondták a középparasztok, hogy kimentek hozzájuk a népnevelők, amellett agitáltak, hogy'korán vessék a búzát, de amikor megmondták, hogy ez milyen veszéllyel jár, arra a népnevelők azt válaszolták, hogy akkor ne vessenek. Marik elvtárs Szarvas JB: Az állattenyésztés és növényterfflSSztés lendítésének alapja a termelési kedv megteremtése. Az elkövetett hibák - melyek Békés megyére jellemzők voltak - kihatottak az állattenyésztésre is. Azt hiszem, hogy mindannyian emlékszünk arra, hogy a dolgozó parasztok inkább szabadulni igyekeztek az állatállománytól, mint hogy