MDP Békés Megyei választmányi és pártbizottsági ülései 1954. május 5. - 1956. június 9.

1954. augusztus 4.

vábbi megszilárdításához. De népgazdasági szempontból is elengedhe­tetlen fontos feladatunk, hogy megyénk állattenyésztését fejlesszük és fokozottabb mértékben járuljunk hozzá az ország jobb ellátásához, zsirral, hússal, tejjel, tejtermékkel való ellátásához. Valamint ezen keresztül segítsük iparunkat nagyobb mértékben a nyersanyagellátásban. Melynek eredményeként iparunk fokozottabb mértékben tudja ellátni a várost, falut ipari szükségleti ciktekkel. Ez erősiteni fogja a város és falu kapcsolatát, ez tovább szilárditja a munkás-paraszt szövetséget. Hozzászólások: Boros Gergely elvtárs: Nagyon örültem annak, amikor az elvtár sak meg­hívtak erre az ulesre. Az anyagot, amelyet az állattenyésztési igaz­gatóság elkészített - áttanulmányoztanj, jónak tartom. Felöleli az e­gész állattenyésztés problémáit, felveti a kérdéseket, és célt is mu­tat arra, hogy állattenyésztésünket milyen irányban kell fejlesztenünk. Nem akarok az elvtársaknak propaganda beszédet tartani arról, 'hogy az állattenyésztés kérdése mennyire fontos a kormányprograméiban, partunk határozatában, ezt az elvtársak ismerik. De szeretnék egy pár kérdéssel az elvtársak segítségére lenni. Az egyik legnagyobb probléma a termelőszövetkezetekben az állattenyész­téssel kapcsolatban az a két alapvető dolog, amiról Kanyó elvtárs is beszélt. Az egyik alapvető probléma a takarmánybazis kérdése, másik pedig az állatok elhelyezése. Én 6 éve foglalkozok országos viszony­latban az állattenyésztés problémáival, igen sok tapasztalatom van ezen a téren. Meg kell azt mondani az elvtársaknak, hogy népgazdaságunk er­re a területre hatalmas összegeket fordit. Amikor pártunk-elhatároz­ta, hogy az állattenyésztést fejlesszük az országban, akkíbr arra is gondolt pártunk és kormányzatunk, hogy a legmesszebbmenőkig való se­gitséget is megadja ehhez az állami gqzdaságoknak és termelőszövetke­zeteknek. Es ebben a segítségben - mint ahogyan" az elvtársak is tapasz­talták - nem volt hiány. Néha kisebb-nagyobb zökkenők voltak, de ál­talában a támogatást megkapták. Igen nagy összegeket foráitott népgazdaságunk a különböző épitkezisek­re. Sajnos azonban az a helyzet - ha akár.Békés megyét nézzük, vagy or­szágosan - hogy sokszor azók az épületek, amelyeket drágán épitett nép­gazdaságunk - nem feleltek meg az állattenyésztés céljaira. Sokszor tul luxust akartunk csinálni, és ezzel nem azt értük el, amit szerettünk volna,^hogy a növendék állatokat megtartsuk, hanem sok esetben az ilyen luxus istállók miatt - különösen a sertés tenyésztés területén 4 1;en komoly károk voltak. Ezzel szemben rájöttünk arra, hogy a primitívnek nevezett épületek sokkal megfelelőbbek. Az elmúlt esztendőben 47 ezer fiaztatást vezettünk le a szabadba, és elértük azt, hogy az egy kocá­ra eső termelés lo.J választott drb. malac volt.Meg kell mondani elv­társak, ho-gy az eredményünk titka csupán abban van, hogy kint a szabad­ba, primitív nyári szállásokon fiaztattuk a kocákat. Sokkal jobban rá kell menni arra, hogy alkalmazzuk a szovjet tapasztalatokat. A leg­egyszerűbb kérdésekre is fel kell figyelni, pl. különbééget .kell tenni az egyes állatok között. Tudjuk azt, hogy a sertés az egyik leginyencebb állat, meg kell találni azt a módszert, mellyel változatossá tudjuk ten­ni a sertések tartását. Nem igaz az az állitás, amit követtünk a fel­szabadulás előtt, hogy csak koncentrált takarmánnyal lehet sertést tar­tani, ezt szovjet példákon keresztül be lehet bizonyitani. A termelőszövetkezetekben nemcsak arról van szó, hogy minden áron ter­meljünk, hanem arról van szó, hogy a termelést olcsóbbá tegye a ter­melőszövetkezet. Itt vannak a kezünkben a gazdag tapasztalatok, azon­ban ezek hasznosítása terén igen keveset léptünk előre. Beszéltünk mi

Next

/
Oldalképek
Tartalom