MDP Békés Megyei választmányi és pártbizottsági ülései 1948. június 24. - 1952. július 26.
1951. április 1.
készült Békéscsabán 1951* április 1-én tartott megyei választmányi ülésen. Jelen vannak: A választmány tagjai közül 31 elvtárs, igazoltan távol volt 8 elvtárs. Tolnai elvtárs: Üdvözli az elvtársakat, az ülést megnyitja. Bejelenti a napirendi pontokati 1. / Titkári beszámoló. 2. / A választmány kiegészítése. 3. / A fegyelmi bizottság kiegészítése. Zsidi elvtárs: Kedves Elvtársak! Az elmúlt választmányi ülés óta több kisebb- nagyobb feladatot oldottunk meg. Erre az időre esik a legnagyobb esemény a Pártunk Kongresszusára valé előkészülés és Pártunk II. Kongresszusa. A Kongresszusra a napi feladatok jobb elvégzésével készültünk. Feladatunk volt,hogy a napi feladatokat jobban hajtsuk végre és a Központi Vezetőség határozatainak végrehajtására sokkal fokozottabban készüljünk fel* Nem csak a párttagságunk, hanem a széles dolgozó tömegek is magukévá tették a Kongresszusra való készülődést. Nemcsak az ipari üzemek, hanem a tszcs-k,állami gazdaságok is nagy számban kapcsolódtak be a kongresszusi versenybe. Megértették a dolgozó tömegek,hogy a Kongresszus nemcsak Pártunkra, hanem az egész ország dolgozó nejére nagy jelentőséggel bir. Megértették,hogy a Kongresszusnak, nemcsak belpolitikai,hanem komoly külpolitikai jelentőséf e is van. lsősorban a nemzetközi jelentőségével kivánok foglalkozni. Nemzetközi jelentősége abban van,hogy a Párt megmutatta erejét, egész dolgozó nékünk egysegét, azt a határtalan lelkesedéét és szeretetet, ameltyel van a Szovjetunió és Sztálin elvtárs iránt dolgozó nékünk.. Megmutatta,hogy dolgozó népünk a felszabadulás éta eltelt 6 év alatt milyen eredményeket tudott elérni és milyen óriási ütemben haladunk a felemelkedés utján. Erőt adott a nemzetközi munkásmozgalomnak is. Azok az elvtásak, akik itt voltak a testvét! kommunista pártoktól, nagy lelkesedéssel mentek vissza ugy a népi demokráciákba, mint a ma még burzsoá uralom alatt lévő államaikba. A nemzetközi helytetet ismerjük. Éles feszült a helyzet a békétábor és az imperialisták között. Az imperialisták III. világháborúra spekulálnak,hogy gazdasági bázisaikat megerősítsék, megszilárdítsák. Pártunk II. Kongresszusa megállapítja:" A világuralomra törekvő amerikai imperialisták a távolkeleten támadó háborút kezdtek a koreai nép ellen, elfoglalták a Einai Népköztársaság területéhez tartozó Taivan szigetét és a háborúnak világháborúvá való kiterjesztésére törekednek." Az elvtársak tudják,hogy ma már nem elégszenek meg a hidegháborúval, mint ezt Korea példája is mutatja. Koreában az imperialisták, ha lehet - még a fasisztákat is túlszárnyalják kegyetlenkedéseikben. Megállapítja a határozat,hogy" A támadó háború előkészítésének érdekében. . . a német és japán militarizmus újjáélesztésének útjára léptek. " Az amerikai imperialisták uj hadsereget szerveznek nyugatNémetországban, japánban. A német és japán katonák mint ágyútöltelékek jönnek majd számitásba az eljövendő háborúban. Azért is teszik ezt, hogy diostelen életüket megszilárdítsák, meghosszabbítsák. Látják ők is,hogy egyre inkább inog lábuk alatt a talaj. Be ezzel a politikával szemben áll a 8oo milliós béketábor a Szovjetunió vezetésével és egyre nagyobb eredményeket ér el. Fontos kérdés a külügyminiszterek értekezlete és tanácskozása. Bár ez a tanáoskozás megegyezésszerü eredményeket még nem hozott t/ A Jegyzőkönyv