MDP Békés Megyei választmányi és pártbizottsági ülései 1948. június 24. - 1952. július 26.

1951. szeptember 6.

felelősök hétközben többször is találkozzanak a népnevelőkkel és tapasztalatokat adjanak a nrunkák végrehajtásához. Ez pedig előre vinné a munkát az egyéb őszi feladatok végzésével együtt. Igen komoly feladat a cukorrépa és gyapot betakaritásáhofe a munkaerő biztosítása. Egyes tszcs #-k az aratással, csépléssel azért maradtak le, mert laza volt a munkafegyelem,, nem mozgósították eléggé a tago­kat a munkák elvégzésére. A gyapot betakarítási munkálaHtoknál külö­nösen lehet alkalmazni női munkaerőket. A munkafegyelem megjavításá­val és munkaerő bevonással megtudjuk könnyíteni ezt a nagy feladatot. Ezeket a munkákat nagyban sürgeti, hogy a Miniszter Tanács határoza­ta meghatározza, időhöz köti a szántási és vetési munkák idejében való elvégzését. Mindezekhez a munkákhoz igen komoly politikai felvilágosító munkára van szükség. Fel kell használni agitációnkban mindazokat, amiket a Párt javasiára a Kormány juttat a dolgozó parasztok életszínvonalának emelkedése érdekében. A vetésre pártszervezeteink áokkal több gondot fordítsanak , mint tavaly. Januárban ll.ooo hold kenyérgabonát kell vefeni, mert az ősszel nem vetették el megfelelő mennyiséget, Nagyon fontos a JB. VB. ellenőrzése ezen a vonalon. Nem kell pótvetést végezni akkor, ha most az ősszel ügyelünk arra, hogy a tervben megjelölt gabona területet dolgozó parasztjaink bevéssék. Az őszi munkák elvégzésé­nél nagy feladat a fogatok helyes rajonirozása, mert a Miniszter Tanács előírja, hogy mindenki részére kötelező a géppel vetés. Ez a rendelet magába foglalja, hogy a gépeket.megfelelően kikeli javítani, raponirozni és a munkák velük idejében el kell végezni, A Kormány előírja, mikor, milyen területet kell felszántani, ennek megfelelően érvényesítsük a gyakorlatban a Kormány rendeletét. Beszélek még ezekkel a munkákkal kapcsolatossan a verseny kérdésé­ről. Hogy a csépléssel lemaradtunk a nyár folyamán, ennek egyik oka. hogy nem megfelelő súllyal kezeltük a munkaversenyt. A versenyválala­sok alulról jövő kezdeményezéseken épüljenek fel. A községek vezetői hiába csinálnak versenyszerződést, ha az nem a dolgozók kezdeményezése. Ezekkel a kérdésekkel együttesen, és egyidőben kell vinni a tszcs • felfejlesztést. Ezen a térén is vannak eredményeink. Az utóbbi 3 bét alatt 1391 család lépett a társasgazdálkodás útjára. Ezek az ered­mények közel sem kielégitőek. Közel sem olyanok, amelyeket elkellett volna érnünk, a dolgozó parasztság hangulatát és a tszcs mozgalommal való foglalkozását figyelembe véve. Ha dolgozó paraszt elmegy a pártszervezethez érdeklődni, hogyan lehet belépni a tszcs,-be ez azt jelenti, hogy népnevelőink nem jutottak el ezekhez a dolgozó parasztokhoz. Tszcs tagjaink nem agitálnak a tszcs felfejlesztés érdekében, olyan mértékben, mint ahogy ezt elvárnánk tőlük. A megyé­ben eddig 4 uj csoport alakult és 26 előkészítő bizottság. Az elő­készítő bizottságokbői minél előbb csoportokat kellene alakítani. Hiányosság még ott tapasztalható ebben a munkában, hogy nincsenek megfelelő súlypontok kialakítva. A ^egyebizottság 3 súlypont községet • vállalt. Eddig elég lazán foglalkozott ezekkel a területtékkel. De az MB. már változtatott ezen a munkán és az eredmény meg is mutatkozik, Eleken^a földterület 7o %.~a tszcs, Sarkadon a fölsterület 60 %,-a, Endrődőn a nem kellő éberség következtében a csoporttagok bomlasz­tották a csoportot. ' Nem ritka most az olyan tszcs a megyében, amely 30 Pt,-ot fog kifizetni munkaegységenként ebben az évben. Tavaly 23 Ft volt a legmagasabb munkaegység, T szcs tagjainkkal sincsen megfelelőképpen megértetve a felfejlesztés lehetősége, ' Ezek a mindennapi feladatok, amelyeket végre kell hajtanunk, azért hogy államunkat, népgazdaságunkat erősítsük, fejlesszük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom