MDP Békés Megyei pártértekezletei 1950. június 11. - 1954. március 8.
1950. június 11.
As elvtársak biztosítottak bennünket a felöl, hogy biztosítanak az aratás jó lefolyásáról* A gyulai járási titkár az| mondotta, hegy 98 5»-ban biztosítja az aratási munkák elv gz~s°t. Bennünket Elvtársak! nem a 98 $> é rdekel ,annyira, mint a hiányzó 2 A munkát ugy kell. megszervezni * hogy m;g 2 $> hiányunk sem lehagyen, inkább legyen k ő t f° pluszunk. Arra ,k e rem ,az elvtársakat,hogy törődjünk alapvető módon ezzel a k e rd y ssel e s ^mozgósítsák az elvtársak a falu apraját é s nagyját. Külön dics rétben r szesitsük Asztalos elvtársnot,hogy m 3 g a tanulókat is mozgósítsák ezen munkák elv°gz ü s e re. Ha elvtársak, ilyen tanitóink lesznek ü s jól megtuduk szervezni a munkákat, akkor mozgósítani tudjuk az ottani erőket. ?elhivja az elvtársak figyelm-*»hogy-az aratási munkákban az ipari .munkások segits-g -re is szüks-g van. Azon kivül Blahut elvtárs ig rte azt, hogy a dolgozók szabadságoltatását akkor akarják kiadni, amikor az . aratási munkák vannak. Ez eddig helyes azonban az ipari muigkásSágnak ö s a dolgozó parasztságnak* egyaránt szüls ge van egy néhány hetes pihenésre,illetve üdül sra. Ma már ^minden üdülő a dolgozóiké- . s-ben van. Szükséges az üdüls, hogy,utána a dolgozók friss erővel tudják munkajukat,vgezni. Az aratog pékkel kapcsolatban megjegyzi,hogy ez a k e rd ü s el e gg^ kellemetlen a mi r e szünkről, a raeg^rhen van 134 $szcs. 154 aratog~p, A gépállomásoknál, a *o dmivesssovetkezetekn ő l pedig,70 aratóg 5 p, Így tehát összesen 200 géppel rendelkezünk. Ez el g kellemetlen dolgog, mert ugy látszik,hogy a hiba nem igen küszöbölhető' ki,de mindent elkövetünk,hogy-a g e pek ki legyenek javitva e s a tszcs-ok rendelkezés re álljanak. Az aratógépekkel kapcsolatban a Szabad * 5 p szombati száma közölte, hogy megjelent egy rendelet,amelyben megengedtek a tulajdonosoknak g^pek használatát, amit azonban be kell & jelenteni. Pelhivja a,JB. °s VB.-ok figyelm-t az állami gazdaságokat °s a tszcs okat segits -k, sokkal többet foglalkozzanak ezzel a k~t szocialista szektorral,mint eddig tettek.,Nagyon helyes a szarvasi,elvtárs felszólalása,hogy a tszcsok r J szsre megszervezte az elűk s szitő bizottságokat. Szeretn®, ha ilyenek mindenütt megalakulnának. Felhivja az elvtársak figyelmet,hogy a kulák k°rd c sre nagyon vigyázzanak az aratár folyamán. « e,hogy baloldali elferdül e s hibájába essenek,mert ez aendkivül sokát ártanak az íigyünknek. Végezetül annyit, hejy az aratási, begyült-si probl-mák tárgyalásánál leg ü rt^kesebb az volt, Jaogy a mezőhegyes! állami gazdaság vezetője versenyfelhívást int°aett B kpsmegye állami ,gazdaságaihss' ^s tszcs-eihez, közs é g®hez , járásához,hogy ki a leg°ny a gáton e s ki,fogja legjobban megszervezni az aratást. Ez l"nyegfben as ami a legértékesebb, jaert itt ténylegesen el fogja A lelkesedés az elvtársakat. Arra k é ri a versenykinivókat,hogy a feltételeket tárgyalják át,hogy hogyan tudják biztositani a verseny lefolyását. A mezohegyesi kihívással kapcsolatban az a helyzet,hogy egy kicsit többet is várunk ettől a gazdaságtól, ugyanis ez egy mintagazdaság,minden szempontból. Olyan ritka °rt®kekkel .rendelkezik,amellyel egyik állani i gazdaság sem rendelkezik. Azt k-ri Mezőhegyestől,hogyha.rövid időn belül elv-gzik az aratási munkálatokat, akkor ne n ü zz~k azt, hogy a többi tszcs-ok küszködnek hanem a többi állami gazdaságoknak é 8 tszcs-oknak is adják át a,g péket. Persze ez csak egy,javaslat. A klerikális reakció k e rd e sffttel kapcsolatban azt szere,tn e m„mondánk, hogy sajnos nem kaptunk elegendő anyagot arra, hogy l é nyeg ben hogy működik a klerikális reakció. P^ltő az,hogy n 0 " nevelőinknek nem'tudunk anyagot adni,mert konkrét adatok nem állnak rendelkezésünkre.
