MDP Békés Megyei pártértekezletei 1950. június 11. - 1954. március 8.
1954. március 8.
A munkásparaszt szö'v tság szilárd alapja erdekében a 32 ezer párttag bárhol megindul! lássák bennünk az élcsapat pártját, aki minden nehézségre, problémára megtalálja a megfelelő megoldást. Elvtársak zekbol a hibákból sajnos a tanácsok is kiveszik a rőszüket,ők is elkövettek komoly súlyos hibákat. A kommunisták gymás llen mennek, ahelyeett, hogy össseí.ognának és a nép llenségével szemben lépnének fel. A ta-nács vonalon elkövetett súlyos hibákon is mutatkozik javulás. A szerveink vrzetői kommunisták, pártonkivali emberek, de végzik munkájukat az állam erősítése érdekében. Ha elkövettek hibákat, hányszor mi voltunk az okai, hányszor ml adtunk utasítást a tanácsoknak az erőszakoskodásra. Nem volt mit tenni nekik, párttagok és végrehajtják az utasítást. Persze ez hiba volt, hogy maga meggyőződött az utasítás helytelenségéről és mégis végrehajtotta azt. Hogy a tanácsok megerősödjenek éfantő módon attól függ hogyan fogjuk megbecsalni a tanács vezetőit tagjait, hogy végrehajtsák azokat a feladatokat, amelyek a törvényből és rendeletekből rájuk hárulnak. Még egy-két megjegyzést a határozati javaslattal kapcsolatban. Szedetném, ha az elvtársak jobban tanulmányoznák a határozati javaslatot. Előszöris a határozati javaslatban sző van a kritika és önkritika elfojtásáról, de nincs sző arról, ami a békésmegyei kommunistákat sokkal jobban kell, hogy jellemezze a jövőben. Nem vagyunk elég szerények . Büszkék vagyunk a viharsarki múltra, ebből élünk. Ma hajnalban, amikor Budapestről k'öttünk Szilágyi Jínos elvtárssal azt moddta: "Nézd Keleti elvtárs még a föld is masabb, mint szolnok megyében." Ugyanis ahova az elvtárs nézett, ott meg volt munkálva a föld, de amerre én néztem ki az ablakon, ott még a kukoricaszár is ott volt. Erre ml ne legyünk büszkék, hogy a hibákat kiküszöböljük. Szűnjék meg az MB-n a fennhéjázás, szerénységre tanittuk az alsóbb pártfunkcionáriusokat és tagokat, hogy ilyen módon az egyszerű nép tömegekkel m?g tudjuk teremteni a kapcsolatot. Az egyéni agitáció kérdése. Mindenki tudja, hogy többek között amiatt szenv dünk, hogy nagygyűléseket, vagy kisgyüléseket tartunk, de egyéni agitációt nem folytatunk. Kázról-háera menni agitálni, ahol meg tudjuk beszélni a személyes problémákat. Ez komoly hiba, ezt a jövőben nem szabad megtűrni, hanem rá kell mutatni az egyéni agitáció szükségességére ismét. A határozati javaslat első oldalán az áll, hogy a kongresszust követő két hónap alatt ezt és ezt kell elvégezni. Arról értesültek az elvtársak, hogy a kongresszus április 18-a helyett május 23-ig lesz megtartva. Elvtársak az mindenképpen dicséretreméltó szándék, hogy a dolgozók jogos panaszaival, problémáival 8 napon belül foglalkoznak. Ez nagyon szép dolog volna, de nem hinném, hogy az MB ezt meg tudja tenni, akkor pedig ne vessük papírra. A második oldalon arról van sző a parasztpolitikában elkövetett hibák annak következtében állotak elő, hogy kevés a munkások száma függetlenített pártfunkcionáriusok között. Nekem az a gynum, hogy nemcsak a müveit munkások száma kevés, hanem az uj rtelmiségnek a száma ls. Ml nemcsak a parasztsággal szemben követtünk el súlyos hibákat, hanem jkf, értelmiség ellenes politikát is folytattunk. Ez ma nincs napirendre tűzve, de legyünk figyelemmel arra, hogy manapság nekünk munkés és paraszt fiatalokból igen nagyszámú uj orvos, mérnök, agronómus és techm nikus van és nemcsak az a legfontosabb feladat, hogy jő szakember legyen a vezetőségben, a saját húsunkból ás vérünkből származó párttagot vegyük a funkcionáriusok sorai közé. Elvtársak a tsz-nél arról van sző, hogy el kell érni, hogy a tsz-ek a mezőgazdasági határozat végrehajtásában élenjárjanak. £a teljesegészében helyes, de arról nincs szó, hogy az állami gazdaságoknak mi a feladatuk ezen a téren. Ha a tsz-éktől megköveteljük, hogy élenjárjanak, példát mutassanak, akkor még inkább meg kell követelni az állami gazdaságoktól.