MDP Békés Megyei pártértekezletei 1950. június 11. - 1954. március 8.

1954. március 8.

Mindebből világosan kitűnik, hogy aboi a baloldali elhajlás megmutatkőzik, ott nyomban jelentkezik a megalkuvás, a jobboldali elhajlás is. Világos, hogy az ilyen nézetek táplálják az ellenség ügyét, Illetve az ellenség malmára hajtjuk a vizet. Számos helyen fennáll még jelenleg is. hogy nem látják tisztán ki a kulák és ki ellen kell a harcot folytatni. Több helyen ugy beszélnek a kulákről, mint pl. Zsadányban, "mindig dolgoztatő közép araszt." Ezek a helytelen nézetek azután azt eredményezik, hogy a kulákoknak szánt ütés a középparasztokat éri, sőt a harc nem az osztályellenség, hanem a középparaszt ellen folyik. Általában jellemző, hogy a lenini hármasjelszőt különválasztják, nem látják az egységességét, s összetévesztik a párt 3 fő jels szavát a forradalom különböző szakaszaiban. A lenini hármas jelsző kérdéseinek megnem értése, érezteti káros hatását azután a gyakorlati pártmunk'ban. Ez abban nyilvánul meg, hogy párt-, állami szerveink nem támaszkodnak megfelelően a termelőszövetkezeti és ezegényparasztságra a középparasztság megnyerésében és a kulák elleni harcban. Ezek a fennálló hibák kihatnak a munkás-paraszt szövetségre, arra a társadalmi erőre, mely hivatva van, hogy a kapitalizmus erőit az osztályharcon keresztül legyőzze és a kapitalizmust gyökeresen kitépje, s az újnak, a szocializmusnak alapjait lerakja. Ez viszont azt mutatja, hogy megyénkben az osztályharc terén fennálló hibák gyors kijavítása szorosan összefügg a munkás-paraszt szövetség erősítésével, amelyben hasonlóan különböző tisztázatlan kérdések merülnek fel. Mint pl. "pártunk és kormányunk nagy kedvezményben részesiti a parasztságot as ipari munkások rováséra", vagy "a korm'nyprogramm után méginkább teret engedünk a módos parasztoknak, csak nekik lesz szavuk." /ezt a középparasztokra értik./ A párt-, és állami funkcionáriusaink egyrésze nem hatol a munkásparaszt szövetség kérdésében a mélyébe. A munkás-paraszt szövetségről csak szőlamszerüen, frázisként beszélnek, de nem értik annak gyakorlati megvalósítását. Elszakítva magyarázzák olyan társadalmi tényezőktől, mint az objektív gazdasági törvények működése. Nem látják a munkás-paraszt szövetség szerepének és feladatainak kapcsolatát az objektív gazdasági törvények működésével, s hogy a munkásparaszt szövetség népi demokráciánk társadalmi alapja az objektív törvényszerűségek érvényesülését elősegíthetik, vagy gátolhatják. Mert a párt politikájának gyakorlati végrehajtásában elkövetett hibák - a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődése törvényének megsértése, a szocializmus gazdasági alaptrvények érvényesülésének nem figyelembe vétele - kapcsolatban vannak a munkás-paraszt szövetség kérdésében elkövetett hibákkal. Nem látják, hogy a munkás-paraszt szövetség nemcsak a munkások és szegényparasztság, hanem a munkások és az egész dolgozó parasztság szövetségét jelenti. És meg kell mondanunk, hogy a szegényparasztságra való támaszkodás sem érvényesül megfelelően a gyakorlatban. Ha csak azt tekintjük, hogy az utolsó esztendők során gazdaságilag különösen gépállomásaink részéről kevés segítséget kaptak. Tudvalevő, hogy a szegényparasztság legkevésbbé rendelkezik igaeróvei, a gépállomástól nem kapott megfelelő segítséget, igy szinte kényszerült, hogy részben a kulák és a kulákság gazdasági eredjenek a csökkenése, - a korlátozás helyett a likvidálás során mindinkább a középparasztság igaerejét kellett, hogy igénybe vegye, amit meg is kapott 2oo-25o Ft, vagy 4-5 gyalognapszám ellenében, amire számos példa van az egész megye területén, de különösen a mezőkovácsházi járásban. Mindez növelte az ellentétet a szegény- és középparasztság között. Mi7 erre nem figyeltünk fel. - 2o -