MDP Békés Megyei pártértekezletei 1950. június 11. - 1954. március 8.

1954. március 8.

- 13 - 1 így válik as Ipar torán végzett munkánk uj ssakassa nemcsak as ipar megszilárdításának és a munkásosztály anyagi és kulturális színvonala emelésének eszközévé, hanem a munkásosztálynak, a dolgozd parasztsággal kötött szövetségének is legerősebb kapcsává. Tisztelt Pártértekezlet! Rátárunk a mezőgazdaság helysetére, falusi pártmunkánk kérdésére. Innál a kérdésnél megkívánjuk j egyeznit a mai küldöttértekezletünk tanácskozásának legfőbb feladata, hogy vitassa meg és tár la fel a ?

ártértekesiet előtt azokat a durva, pártunk politikájával ellenét es intézkedéseket, hibákat, amelyeket sorozatosan elkövettünk a parasztpolitikánkban, s amelyekért elsősorban a megyebizottságot terheli a felelősság. A Központi Vezetőség j nlusi határozatában legdöntőbb láncszemkánt a következő két-három esztendő kulcskérdésként a mezőgazdasági termelés nagyarányú fejlesztését tűzte kl célul. Ennek végrehajtása különösem nagy jelentőséggel blr megyénkben, mert mint ismeretes as ország ban megyénknek különösen gabonaprobléma megoldásában van nagy szerepe, hiszen a megyés összes földterülete mintegy egymillió kh. Évente mintegy 260.000 kh. termelünk busát, az állattenyésztésünk is Jelentős, különösen sertés vonalán. Jelentős területen gazdálkodnak állami gazdaságaink. fflig <•! 95 l-ben 79-W kh. földterülettel rendelkeztek, addig 1955-ban 38 állami gazdaság 169,958 kh. területre emelkedett, tehát több mint kétszeress az 1951 évinek. As egészségtelen, túlzott ütemö növekedés volt. amely károsan befolyásolta, hogy az állami gazdáéi gok gyakorlatban mindjobban bebizonyítani tudják a nagyüzemi gazdálkodás fölényét akisáruterseléssel szemben. A földterület ugrásszerű növekedésével nem állt párhuzamban az állami gazdaságok politikai és szakmai megerősödése, állami gazdaságaink túlnyomd többsége deficittel gazdálkodik. Bár ast világosan és tisztán látnunk kell, Stgy u y a növénytermelés, mint as állatállomány fejlesztésénél messze felülmúlják állami gazdaságaink as egyéni parasztgazdaságokat. ás állami gazdaságok területének túlzott növekedess összefüggésben van a parasstpolitkánkban elkövetett durva hibákkal, - mint az erőszakos tagosítás, kulákok korlátzása helyett kulákok likvidálása, as állam iránti kötelezettségek adminisztratív uton valő végrehajtása, « melyből kifolyólag számtalan becsületes dolgozó paraszt menekült a földtől és más munkaterületeken próbálkozott elhelyezkedni. Az állami gazdaságok eredményt*s munkáját gátolta továbbá az a tény, hogy nem tudtunk elegendő munkaerőt biztosítani és a meglévő munkaerőből la többen elhagyták állami gazdaságainkat. Esnek oka az, hogy pártszervezeteink, - főleg a Központi Vezetőség j nlusi határozata előtt, de a határozat megjelenése után sem - nem tekintik alapvető feladatuknak a dolgozókról valő gondoskodást, kg esek miatt most is csak mintegy 55 százaiákban van biztosítva a munkaerő, holott már munkák beindultak. Mindezekhez hozzájárult nagyban a megyei pártbizottság azáltal, hogyfőleg az utóbbi időkben - majdnem teljesen elhanyagolta az állami Í

azdaságok pártszervezeteivel valő foglalkozást. Az Is nehézséget jeent, hogy a megyei tröszt megszűnése óta 3 budapesti igazgat:sághoz tartoznak, akikkel a kapcsolatot nem tudtuk megfelelően megoldani és ehhez a Központi Vezetőség mezőgazdasági osztályától sem kaptunk megfelelő segítséget. Pártunk Központi Vezetőságének 1953* december 19*1 mezőgazdaság fejlesztésiről, ezen belül a gabona problémák megoldásáról szóló határozata megköveteli, hogy a megyei és járási pártbizottságok egyaránt több segítséget adjanak a vezetés és irányítás színvonalának megjavítására, az állami gazdasagok pártszervezetei számára. S gltsék elő, hogy az állami gazdasagok a népjólét emelósét célző határozat végrehajtását alapozzák meg, s mutasanak példát a tavaszi mezőgazdasági munkák jő végrehajtásával.