150 év a kertészettudományi élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában 1853-2003 (Budapest, 2003)
G. Tóth Magdolna, Hámori Zoltán: Élet és harc a Szent István Egyetemen belül, 2000-2003
Élet és harc a Szent István Egyetemen belül 2000-2003 G. Tóth Magdolna, Hámori Zoltán A döntés, a szervezeti átalakulás A felsőoktatási törvény 1996-os módosítása meghatározta az egyetemekkel és főiskolákkal szembeni további előírásokat. A törvényi követelmény szerint egyetemként csak olyan intézmények működhetnek tovább, amelyek több tudományterületen és több szakon képesek oklevelek kibocsátására. A határidő 1998-ban lejárt, s 1999. január 1-jétől törvénymódosítás nélkül lényegében nem lehetett volna tovább finanszírozni a magyar felsőoktatást, mert nagyon sok intézmény nem felelt meg a törvényi feltételeknek. Ekkor a költségvetési törvény rendelkezett arról, hogy a magyar felsőoktatást a törvényi feltételekhez kell igazítani, s meg kell kezdeni az integrációt, amelynek befejezésére egy évet kapott a kormány. Ebben a jogi kényszerhelyzetben kezdődött meg a felsőoktatás átalakítása, amelyet világbanki hitelek nyújtásával, vagy ígéretével próbáltak ösztönözni. Az intézményhálózat átalakításának egyik fő elve az „universitas” jellegű szervezet elérése volt, másrészről - a főváros vonzáskörzete kivételével - szigorú regionalitást kívántak érvényesíteni. Megkezdődtek az intézmények közötti tárgyalások, de a sürgető helyzet miatt sem objektív megfontolásra, sem az oktatásfejlesztési érdekek átgondolására nem volt lehetőség. Az intézmények vezetői részben a törvényi előírásoknak, részben pedig a kormányzati intencióknak igyekeztek megfelelni, de nemritkán puszta politikai preferenciák és személyes érdekviszonyok befolyásolták a döntések előkészítését. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem vezetői - az önálló intézményként való megmaradás titkolt reménye mellett - a kilencvenes években több intézménnyel (pl. Budapesti Műszaki Egyetem, Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Állatorvostudományi Egyetem, Államigazgatási Főiskola, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Eötvös Lóránd Tudományegyetem stb.) folytattak tárgyalásokat egy új integrált egyetem létrehozása érdekében. Végül az utolsó pillanatban, egyfelől a törvényi kényszer miatt, másfelől az ígért világbanki hitel elnyerése érdekében, a Süss Pál rektor által irányított egyetemi vezetés javaslatára az egyetemi tanács támogatta a Gödöllői Agrártudományi Egyetem által már előkészített egyetemi szövetséghez való csatlakozást. Ebben az időszakban dékáni tisztséget töltött be Fekete András (Élelmiszertudományi Kar), Bernáth Jenő (Kertészettudományi Kar) és Baloghné Ormos Ilona (Tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési Kar). Nehéz és szomorú döntés volt ez, mert az integrációt támogató szavazók többsége tisztában volt azzal, hogy egy előkészítetlen, szakmailag aligha átgondolt tudománypolitikai döntés csapdájába kerültünk. Az Állatorvostudományi Egyetem hasonló határozatot hozott. A kormányzati és parlamenti döntés előkészítésére is kevés idő volt, s bár a felsőoktatási törvény 1999. évi módosításával mintegy felére csökkentették a felsőoktatási intézmények számát (1. táblázat), a gyors döntés következményeként 87
