150 év a kertészettudományi élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában 1853-2003 (Budapest, 2003)
G. Tóth Magdolna, Hámori Zoltán: Élet és harc a Szent István Egyetemen belül, 2000-2003
azonban ennek ellenére erőltetni próbálta a területi integrációt s a gödöllői rész fejlesztését célzó koncepciót. A fejlesztési terv megvalósításához a pénzügyi forrást a budai karokhoz tartozó egyes ingatlanok és a Budai Arborétum egy részének esetleges értékesítése biztosította volna. A fejlesztési koncepció eredeti előterjesztésében új karok (pl. Természettudományi Kar) jelentek meg, ugyanakkor a Kertészettudományi Kar szervezeti egységeinek a gödöllői karokba olvasztása, s a Tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési Karnak az Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Karral való egyesítése szerepelt a tervekben. A jogelőd Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem karain ez volt „a csepp a pohárban”, s hamarosan feszültségek, összehangolt tiltakozások alakultak ki, s egyre többször felmerült az integrációból való kiválás gondolata. Fokozódó veszélyek, a budai karok kiválása A kiválással kapcsolatos események 2001 végén felgyorsultak, ezért kronológiai sorrendben tárgyaljuk a történteket. 2001. november 28. Ezt a napot SZIE ET „történelmi nappá” nyilvánította, mert ekkor végre elfogadták az ET előzetes koncepcióját, amelynek lényege: „egy multikampuszban gyökerező, de elsősorban Gödöllőn kiteljesedő universitas, a Szent István Egyetemváros”. A 2010-ig szóló terv időtartama alatt negyedmillió hallgató jelentkezését prognosztizálta a terv. A nem gödöllői karok már ekkor aggodalmukat fejezték ki a megfogalmazott területi koncentráció miatt, de végső soron nem azért, mert egy helyen nem működne jobban az intézmény, mint széttagoltan. Az aggodalom abból adódott, hogy a megvalósításhoz szükséges 40-50 milliárd forint megszerzése kilátástalannak tűnt, s a fővárosi karok aggódtak a jobb beiskolázási lehetőségek elvesztése miatt. 2001. december 19. Rendkívüli Egyetemi Tanácsot (ET) tartanak Gödöllőn, ahol Béres István, az OM felsőoktatási beruházásokért felelős ez idős szerinti biztosa olyan ajánlattal áll elő, amely lavinát indít el, elsősorban az egyetem Budai Karainál. A többmilliárd forintról szóló ajánlatot ezen a napon az Egyetemi Tanács 51,3 százalékos szavazati többséggel fogadja el (előzetesen a kari tanácsoknak nem adtak módot véleménynyilvánításra.) A 3,7 milliárd Ft értékű finanszírozási forrás felszabadításának egyik feltétele részben az OM, részben az egyetem által kijelölt ingatlanok határidőre történő kiürítése és átadása a minisztériumnak. A budai karokon az a vélemény alakul ki, hogy a döntés megpecsételi a 7 hektáros Budai Arborétum és a kampusz sorsát, 4000 hallgató tanítását és többszáz oktató munkáját. 2002. január 4. A Szent István Egyetem budai karainak egyetemi tanácstagjai levélben kértik az egyetem rektorát, hogy az Egyetemi Tanács 2001. december 19- én hozott jogsértő határozatának megsemmisítését kérje a minisztertől. 2002. január 11. A Kertészettudományi Kar Közalkalmazotti Tanácsa által összehívott kari fórumon az Egyetemi Tanácsba a kar részéről megválasztott két vezető oktató először tárja a kampusz nyilvánossága elé azt, hogy az intézményfejlesztési terv kapcsán a kampusz létét milyen veszélyek fenyegetik. A Közalkalmazotti Tanács „Veszélyben a budai karok egzisztenciája” címmel petíciót juttat el az intézmény rektorához. A dolgozók válságstábot hoznak létre, s kérik a dékánokat az érdekek határozott érvényesítésére. 2002. január 17. Közalkalmazotti fórumot tart az Élelmiszertudományi Kar és a Kertészettudományi Kar Budán, ahol az Élelmiszertudományi Kar dékánjának 92
