150 év a kertészettudományi élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában 1853-2003 (Budapest, 2003)
Zsidi Vilmos: A Kertészeti Egyetem, 1968-1986
így tehát az 1969/70. tanévben három szakon indult a képzés. A termesztési szakon 97 fő, a tartósítóipari szakon 85 fő, a kertépítészeti szakon 15 fő volt az első évfolyamos hallgatók száma. Az Elnöki Tanács 1970. évi 23. sz. törvényerejű rendelete Szegeden Élelmiszeripari Főiskolát létesített, s egyidejűleg megszüntette a Budapesti Felsőfokú Élelmiszeripari Technikumot, amelynek épületeit, felszerelésének jelentősebb részét, egyéb vagyontárgyait, valamint dolgozói közül 101 főt a Kertészeti Egyetem vett át. 1970-ben, az egyetemi szintű oktatás negyedszázados jubileumára elkészült a központi („K”) épület, melyet Dimény Imre mezőgazdasági és élelmiszerügyi miniszter avatott fel. „K” épület Sikert hozott az 1970. évi TDK-konferencia: a Kertészeti Egyetem hallgatói elnyerték a szakminiszter által alapított „Nyisztor György díj ”-at. A tudományos diákköri hallgatók további sikeres szereplése eredményeként később végleg az universitas birtokába került a kupa. Kozma Pál rektorsága idején épültek fel a kísérleti gazdasági épületek (laboratóriumok, gyümölcstároló), továbbá a tangazdasági kollégiumok Budakeszin és Halásztelken. 1971 és 1975 között ismét Somos András töltötte be a rektori tisztséget. Vezetői működése idején további szervezeti átalakulásokra került sor: 1971. január 1-jétől a kertépítészet szak neve táj- és kertépítészeti szakra változott. 1971. május 1-jétől a 10381/1971. (IV.8.) sz. kormányrendelettel a Kecskeméti Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumot a Kertészeti Egyetem főiskolai karává szervezték át. Egy évvel később a Minisztertanács 1030/1972. (IX.8.) sz. határozata a Termesztési Kart, illetve Tartósítóipari Kart állított fel. Ugyanekkor megszűnt a Gyöngyösi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum, helyette az Egyetemhez tartozó Kertészeti és Agronómiái Kar alakult meg, ami 1976-ban a Gödöllői Agrártudományi Egyetemhez került. A Kertészeti Főiskolai Kar feladata volt a mezőgazdasági üzemek, a mezőgazdasági, illetve ilyen jellegű vállalatok, a szakigazgatási szervek, továbbá intézetek, intézmények kertészeti szakterületeit irányító üzemmérnökök képzése és továbbképzése. A fakultást kari igazgató vezette. A gyöngyösi és a kecskeméti karon is 3 éves kertész üzemmérnök képzés indult meg. A Tartósítóipari Karon új oktatási-kutatási egységek alakultak: az Élelmiszertechnológiai és Mikrobiológiai Tanszéken belül az Élelmiszertechnológiai, Konzervtechnológiai, Mikrobiológiai, a Hűtőtechnológiai, valamint a Dohányipari Tanszéki Csoportokat szervezték meg. 72
