150 év a kertészettudományi élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában 1853-2003 (Budapest, 2003)
Zsidi Vilmos: A Kertészeti Egyetem, 1968-1986
A Kertészeti Egyetem 1968-1986 Zsidi Vilmos Az elnöki Tanács 1968. évi 25. sz. törvényerejű rendelete szerint „a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolát egyetemmé kell átnevezni”. A Kertészeti Egyetemet létrehozó jogszabály 1968. szeptember elsején lépett hatályba s már a kezdődő 1968/69. tanévre érvényes volt. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter közvetlen felügyelete alatt álló egyetemen 5 éves képzési idővel mindhárom szakon „okleveles mérnök”, a tartósítóipari szakon 3 éves képzési idővel „üzemmérnök” képesítést lehetett szerezni. Az ötéves képzési idő már az 1967/68. tanévtől érvényben volt, a rendelet a kialakult gyakorlatot rögzítette. A levelező tagozaton 6 évre emelkedett a képzési idő. Kozma Pál rektor (1965-1971) a következőképpen mutatta be az intézményt az első egyetemi tanévnyitón: „A magyar Kertészeti Egyetem létrejöttével a világ első önálló, más egyetemtől független kertészeti egyeteme jött létre. S újszerű benne, hogy szervezetében, oktatási anyagában, a tudományos kutatási tevékenységében is tükröződik az élelmiszertermelés egysége." A kétszintű képzés ,jobb koordinálást, magasabb színvonalú oktatást” és az egyetemi laboratóriumok, tangazdaságok gazdaságosabb kihasználását biztosította. Kozma Pál kifejtette: a rendelet kifejezésre juttatta egyrészt a magas színvonalú oktató és tudományos tevékenységet, másrészt elismerést nyert, hogy a kertészet a nemzetgazdaság fontos termelési ágává fejlődött. ,A kertészeti nagyüzemek ipari jelleggel, nagyfokú beruházottsággal: termelői berendezésekkel, gépekkel, eszközökkel, továbbá kémiai anyagokkal, nagyszámú növénnyel, bonyolult termelési technikával termelnek, nagy értéket, jövedelmet adnak, termékeik külkereskedelmi mérlegünkben nagy súllyal szerepelnek. A kertészeti termesztő és feldolgozó üzemek nagy értékű beruházásainak az árutermelési folyamatokban való hatékonyabb hasznosítása, a kertészeti növényekben rejlő biológiai és gazdasági potenciál növelése és teljesebb kihasználása, az üzemek nagyobb termelési érték- és jövedelemtermelése, a termeléshasznosítás (feldolgozás, forgalmazás) fejlesztése elemi erővel követeli a kertészmérnök képzés fejlesztését, korszerűsítését. A kertészet a konzerviparnak igen fontos feldolgozási alapanyagokat termel, ettől az ipartól szinte teljesen elválaszthatatlan, kölcsönösen áthatják egymást.” A tanévnyitó beszédet igazolták a következő évek változásai. A Kertészeti Egyetem emblémája Tervezte: Szügyi Edit A rohamosan fejlődő konzerv- és élelmiszer-feldolgozó ipar megfelelő ismeretekkel rendelkező tartósítóipari mérnököket kívánt. Ezért az 1969/70. tanévtől három szakosra bővült az oktatás. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 20/1969. (MÉM.É.13.) sz. utasításával a hűtő-, a konzerv- és dohányipar, valamint a borászat szakemberszükségletének kielégítésére tartósítóipari szak létesült. Ötéves képzési idővel okleveles tartósítóipari mérnök, hároméves képzési idővel tartósítóipari üzemmérnök oklevelet lehetett szerezni. 71
