150 év a kertészettudományi élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában 1853-2003 (Budapest, 2003)
Zsidi Vilmos: Az egyetemi rangú Kertészeti és Szőlészeti Főiskola, 1953-1968
A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola oktatási-kutatási egységei, 1963 Borászati Tanszék Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék Élelmiszertechnológiai és Mikrobiológiai Tanszék Faiskolai Tanszék Gépesítési Tanszék Gyümölcstermesztési Tanszék Idegennyelvi Lektorátus Kerttervezési Tanszék Kémiai Tanszék Marxizmus-leninizmus Tanszék Mezőgazdasági Tanszék Növényörökléstani és Nemesítési Tanszék Növénytani Tanszék Növényvédelmi Tanszék Szőlőtermesztési Tanszék Talajtani Tanszék Testnevelési Tanszék Üzemszervezési Tanszék Zöldségtermesztési és Földműveléstani Tanszék Agrometeorológia Csoport meghívott előadó, 1967-től tanszékvezető Tiszay Andorné Rakcsányi László Domokos János Vas Károly Probocskai Endre Lammel Kálmán Porpáczy Aladár Muha István Ormos Imre Gombkötő Géza Pillis Pál Tóth Tibor Tamássy István Kárpáti Zoltán Bognár Sándor Kozma Pál Fekete Zoltán Vashegyi Tibor Velich Sándor Somos András Bacsó Nándor rN Könyvtár Tangazdaság Magyar Sándor 1965-ben Pedagógiai Csoport alakult, amely nemcsak módszertani, pedagógiai, pszichológiai kérdésekkel, hanem tudománytörténeti kutatásokkal is foglalkozott. A következő évben létesült a Matematika-Fizika-Agrometeorológiai Tanszék az addig működött matematikai-fizikai és az agrometeorológiai csoport összevonásával. Fél évtizedes vezetői működést követően az 1965/66. tanévben Somos Andrást Kozma Pál váltotta fel a rektori székben. A tantervi reformsorozat folytatásaként a 12/1967.V.16./ sz. kormányrendelet, valamint a 18/1967. (MÉM. É. 29.) rendelet az 1968/69. tanévtől bevezette nappali tagozaton a 10 féléves, levelező tagozaton pedig a 12 féléves tanulmányi időt. Az összóraszám csökkentése mellett így lehetővé vált a hallgatók mérnöki, vezetői, gyakorlati készségét fejlesztő ökonómiai tárgyak arányának növelése. Nagyarányú építkezések nyitányaként 1967. október 13-án aláírásra került a rekonstrukciós terv, ami az új központi („K”) épület, a központi kollégium, a menza és a tornacsarnok felépítését tartalmazta. A központi épület alapkőletételére 1968. május 27-én a „Lippay János Tudományos Ülésszak” keretében került sor. Az 1968. év azért is emlékezetes az intézmény történetében, mert ekkor vált hivatalosan, név szerint is egyetemmé a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola. 70
