150 év a kertészettudományi élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában 1853-2003 (Budapest, 2003)
Zsidi Vilmos: A Kertészeti Tanintézettől a Kertészeti Főiskoláig. A Magyar Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar, 1945-1953
szőlőtermelés, borgazdaság, technológia, dísznövénytermesztés, kertművészet. A külföldi példák felé fordulás nem volt idegen az intézmény szellemétől, hiszen a Kertészeti Tanintézet megalakításakor is külföldi intézmények szabályzatait vették alapul. Csakhogy, a jó fél évszázaddal előbbi helyzettől eltérően, a szovjet tanterv kényszerű felhasználása, egy sor, a szakmához nem kapcsolódó tantárgy átvételét is jelentette. A korábbi elméleti tárgyak (pl. jog) tanítása helyére szakmai szempontból szükségtelen, ideológiai tárgyak kerültek: honvédelmi ismeretek, politikai gazdaságtan, tudományos szocializmus, marxista filozófia. Az orosz nyelv oktatása önmagában nem sorolható ide, de az adott körülmények között, sajátos módon az orosz nyelvtanítás is ideológiai-politikai célokat szolgált. Tudomásul kellett venni, hogy e tantárgyak bevezetése nem képezte megfontolás tárgyát, országosan kötelező volt. Soroksári tangazdaság A nagyüzemi munkafolyamatok elsajátítását szolgálta az 1951-ben Soroksáron átvett 1600 ha-os, két évvel később pedig Szigetcsépen birtokba vett 500 ha-os tangazdaság. A gyakorlatok szervezése során ügyeltek arra, hogy a hallgatók Magyarország jelentős termelési tájaival megismerkedjenek. Ebben az időszakban két tanszék alakult. Már 1949-ben megkezdte működését a Kertészeti Rovartani Tanszék kerti növények és állati kártevői, valamint az ezek elleni védelem kutatására és oktatására. Vezetője 1949-1960-ig Balás Géza volt. 1952 szeptemberében létesült a Faiskolai Termesztési Tanszék. Megalakulásától 1983-ig Probocskai Endre vezette. A tanszék oktatta a- Gyümölcstermesztési Tanszéktől elkülönülten - a gyümölcs, a díszfa, a díszcserje és az évelő virágok üzemi szaporítási elvét, illetve a szaporító anyagok termesztésének módszerét. A Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Kar tudományos elismerését jelentette a Kerttervezési Kísérleti Intézet, illetve a Technológiai Tanszék mellett működő kutatóintézet felállítása. A hallgatók felkészülését segítette, hogy a jegyzetek helyett 1952-1953-tól megjelentek az első tankönyvek. Ahogy Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, korábban a Kar előadója a tanterv jóváhagyásakor választékos stílusban megfogalmazta: „Elengedhetetlenül szükséges, hogy az elkövetkezendő néhány évben minden tárgyból korszerű, a szovjet tudományos eredményeket szem előtt tartó tankönyvek jelenjenek meg. Minden tanár és előadó tekintse becsületbeli kötelességének, Népköztársaságunk iránti megbecsülése és szeretete kifejezőjének, a tankönyvek mielőbbi és minél jobb megírását, továbbá megfelelő szovjet szakkönyvek felhasználását. ” A diákok szakmai érdeklődését mélyítették el az egyes tanszékekhez kapcsolódó tudományos diákkörök. 1952/53-ban a tanulmányi idő 4 évről 4,5 évre emelkedett. Az utolsó 58
