150 év a kertészettudományi élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában 1853-2003 (Budapest, 2003)
Zsidi Vilmos: A Kertészeti Tanintézettől a Kertészeti Főiskoláig. A M. Kir. Kertészeti 51 Akadémiától a M. Kir. Kertészeti és Szőlészeti Főiskoláig, 1939-1945
1943-ban került a főiskolához a 161 kataszteri holdas nagytétényi és budatétényi tangazdaság. A tanszékek száma 16-ra nőtt, elnevezésük az alábbiak szerint változott: Általános Gyümölcs-termesztési Tanszék Különleges Gyümölcs-termesztési Tanszék Szőlőművelési Tanszék Dísznövény-termesztési Tanszék Kertészeti Növénytermesztési Tanszék Kertmüvészeti Tanszék Kertészeti és Szőlészeti Technológiai Tanszék Borgazdasági Tanszék Kert- és Szőlőgazdasági Üzemtani Tanszék Növénytani Tanszék Növénykórtani Tanszék Vegytani Tanszék Műszaki Tanszék Közgazdaságtani Tanszék Jogi Ismeretek Tanszék Gyakorlati Tanszék A A Főiskola élén 1944. január 15-től dékán állt. E tisztséget az addigi vezetés folyamatosságát fenntartva Mohácsy Mátyás töltötte be, a prodékán Húsz Béla lett. Mohácsy Mátyás a következő szavakkal foglalta össze követelményeit, elvárásait: „Elméleti tudás, gyakorlatias munkásság, kísérletező és kutató egyéniség és jó tanári kvalitások a fő követelmények." Vagyis a tudományos felkészültség mellett nagyon fontos feltétel a gyakorlati érzék is. A szervezeti szabályzat (1944) szerint „a kertészeti, szőlészeti és borászati ismeretek és tudományok magasabb fokú művelése és tanítása, valamint az okleveles kertészek és szőlészek kiképzésének emelése végett" volt szükség a főiskola létrehozására. A tudományos munka fontos mérföldköve a „Kertészeti Irodalmi Tájékoztató” 1943-tól kezdődő kiadása - Domokos János szerkesztésében. Ez volt az első magyar kertészeti dokumentációs folyóirat. A tudományos munka mellett akkor sem hanyagolták el a Főiskola tanárai a szaktanácsadást, a népies (közérthető) szakirodalom művelését, részt vállaltak a Magyar Rádió ismeretterjesztő sorozataiban. Az ígéretesnek induló fejlődésre előbb a háború árnya vetődött, majd maga a háborús pusztítás is bekövetkezett: 1944 áprilisában több bombatalálat érte a Főiskolát. Novemberben megkezdődött ugyan a tanítás, de az átvonuló front miatt félbe kellett szakítani azt. A harcok sem az épületeket, sem a tangazdaságot nem kímélték meg. Liszka Jenő, a kertészeti üzemtan tudós tanára 1944. december 2652
