150 év a kertészettudományi élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában 1853-2003 (Budapest, 2003)
Zalainé Kovács Éva: A Könyvtár története és fejlődése
Az 1920-as évek végétől 1944-ig nincs a könyvtárral kapcsolatos dokumentum, dr. Probocskai Endre egyetemi tanár szóbeli közlése alapján tudunk csak a könyvtár akkori állapotáról. Az 1933/34-es tanévben Nádassy István egyetemi tanárral kapták azt a feladatot, hogy a könyvtár állományáról nyilvántartást készítsenek. Az ömlesztett állapotban lévő állományt számsorrenddel ellátott naplóba vezették be, erről nyilvántartást is készítettek, valamint betűrendes katalógust is összeállítottak. A könyvtár helyileg a Ménesi úti épületben, az úgynevezett ifjúsági klubteremben volt elhelyezve. 1935-től folyamatosan megjelent a „Kertészeti Tanintézet Közleményei” című tudományos kiadvány, ez lehetővé tette a nemzetközi kiadványcsere megindítását. Ennek révén sok értékes anyaggal gazdagodott az állomány. Jelentős gyarapodási forrás volt a vétel és ajándék mellett a különböző egyéni hagyatékok felajánlása is. Az 1930-as évek vége felé megkezdték az idegen nyelvű szakirodalom feldolgozását is. Az 1939/40-es tanévben már a Magyar Királyi Kertészeti Akadémia nyitotta meg kapuit. Ekkor alakultak meg hivatalosan az első tanszékek is, és kezdték el gyűjteni a tanszékek a szakterületüknek megfelelő irodalmat, ezzel megalapozva a tanszéki könyvtárak létrejöttét. A fejlődés következtében 1943-ban Magyar Királyi Kertészeti és Szőlészeti Főiskolaként működött az intézmény. Ebben az évben „Kertészeti Irodalmi Tájékoztató” címmel a Főiskolán indult meg az első magyar kertészeti dokumentációs folyóirat. A könyvtár állománya 1944-ben mintegy 12.000 kötetet számlált. Ez év októberében az ostrom elől a tanszékek egy részét, később a bombázások elől a könyvtárat is Budatéténybe az un. György házába költöztették. Novemberben az épületet a Honvédelmi Minisztérium utasítására ki kellett üríteni, ekkor a könyveket visszaszállították a Ménesi úti könyvtárépület pincéjébe. Az épület a harcok folyamán kiégett. A Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány létrehozta a magyar mezőgazdaság felsőoktatás korszerűsítése céljából az Agrártudományi Egyetemet, amelynek egyik kara volt a Kert és Szőlőgazdaságtudományi Kar, mint a Magyar Királyi Kertészeti és Szőlészeti Főiskola jogutódja. A könyvtár állománya nem olvadt bele az Agrártudományi Egyetem Könyvtárának anyagába. A könyvtárat romokból kellett újjáépíteni, az állományt pótolhatatlan károk érték. A katalógusok, a leltárkönyvek és a könyvszekrények tönkrementek. A kertészeti növénykatalógusok és árjegyzékek gyűjteményének ötven százaléka elpusztult: 1.210 kötet semmisült meg. Domokos János professzor (aki a könyvtár összekötője volt az agráregyetem és a felettes szervek között) tudomására jutott, hogy az OMGE könyvtárának anyagát zúzdába akarják küldeni, mivel papír nyersanyagra volt szükség. Innen sikerült három teherautónyi könyvet megszerezni az állomány pótlására. Ugyancsak ebben az időben kapott értesítést a professzor Marek Zoltántól, az alcsúti birtok kertészeti intézőjétől, hogy kertészeti irodalmi anyagot talált, melyet felajánlott a könyvtárnak. 1945 végére az állomány 11.941 kötetből állt, 1 főfoglalkozású könyvtáros dolgozott a 42 m2 alapterületű könyvtárban. 166 Domokos János
