150 év a kertészettudományi élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában 1853-2003 (Budapest, 2003)
Jámbor Imre: A táj építészeti oktatás múltja és jelene
mai tájépítész képzést minden tekintetben. Korai halála megakadályozta, hogy minden elképzelését kiteljesítse, de utóda, Ormos Imre értő követője volt és befejezte a feladatot. Rerrich Béla diszciplína-teremtő munkája folytatásaként Ormos Imre létrehozta a Kerttervezési Tanszéket és ezzel a később létrejövő önálló táj- és kertépítészeti szak alapját. ARCHITECT. RERRICH BÉLA - MŰÉPÍTÉSZ BUDA PEST IV., KÉPÍRÓ UTCA 6. II. TKLEfON'. 847-12. Igen tisztelt ós Jccdvejr Ormoo Úri P. he 13.-án halt k. levelére Kahács igazgató Úrral telefonon történt értekezés alapján & következőket közlöm: A magúm részéről nagyon szívesen vessem, hogy az esetben, ha az Intézetnek nádjában van egy tanársegédet alkalmazni, hogy hozzá"! Jönne. így tellát, ha az Igazgatósás módot talál alkBl- rcazására akkor már az ősztől fogva a magam részéről azt szívesen veszem. »agyon cajnálom, hogy többszöri ittléte alkalmával nem találkozhattunk, én ugyanis most félig leányfalun l*koam éo igy nem mindennap vagyok Budapesten. Szívélyes üdvözlettel maradtam Budfygoct, 1931. Julius lő* A Kerttervezési Tanszék és a kertépítészeti szak létesítése Ormos Imre Ormos Imre a Kertészeti Tanintézetben 1926-ban szerzett oklevelet. Rerrich Béla tehetséges és rendkívüli szorgalommal megáldott tanítványa volt. Szűkebb szakterülete a kerttervezés, ennek művelésére készült. Az oklevél megszerzése után az Unghvári-faiskolában dolgozott, majd külföldön folytatott tanulmányokat, többek közt Törökországban. Rerrich Béla azonban nem felejtette el utódként kiszemelt tanítványát és meghívta, hogy tanársegédként a budai Tanintézetben működjön közre a kerttervezés oktatásában. Ormost vállalt feladatai azonban a külföldhöz kötötték, igy - bár Rerrich Béla levelét igenlőleg válaszolja meg - halasztódik a hazatérés. Rerrich Béla korai és váratlan halála után azonban Mohácsy Mátyás hazahívta (levelében szinte hazarendelte), hogy Ormos Imre vegye át Rerrich Béla hagyatékát és folytassa munkáját, a 30-as évek elején Ormos legfőbb feladatának tekintette, hogy a Rerrich Béla által kidolgozott diszciplínák oktatására önálló tanszéket hozhasson létre. Erre akkor nyílt lehetősége, amikor 1939-ben a Tanintézetet Kertészeti Akadémiává alakították és létrejöttek a legfontosabb szakmai műhelyek. Az Akadémia létrejötte azonban arra is lehetőséget teremtett, hogy a szakterületen kialakuljon a kétszintes - ma a Bolognai Nyilatkozatban deklarált BSC/MSC képzési 134
