Főiskolától egyetemig. Dokumentumok a felsőbb színtű kertészképzés történetéből II. 1945-1953 - A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 2. (Budapest, 1996)
Bevezetés
c,], másfelől a tanári kar (dékán) és az egyetemi tanács (rektor) közötti ellenvéleményről tanúskodnak a források. [8, 9] A betagozódás folyamata 1946. május 6-án zárult le, ekkor ült össze az első egyetemi kari ülés. [12] Az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeletéi arra irányultak, hogy valamennyi agrárszakoktatási intézményt az FM irányítása alá vonjanak. A Magyar Agrártudományi Egyetem létesítéséről szóló 1945. szeptember 26-i rendelet a felsőoktatás egységes vezetését egyetlen budapesti intézmény felállításával kívánta megvalósítani. [6] Az 1945-ös, lényegében mechanikus, egyesítés után 1949-ben újabb átszervezések történtek, többször változott a Magyar Agrártudományi Egyetem kari struktúrája. Az átszervezés 1953 szeptemberére érte el a Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kart, amikor ismét Kertészeti és Szőlészeti Főiskola néven önállósult. [65] A felsőfokú kertészképzés története 1945-1953 között nem választható el az általános agrártörténettől és csak az országban végbemenő mélyreható gazdasági, társadalmi és politikai változásokkal összefüggésben vizsgálható. A földreform 1945 tavaszán gyökeres változást eredményezett a birtokviszonyokban, a nagyszámú kisbirtok létrejötte új kihívást jelentett a kertészeti szakképzésben. 1948-ig az ország demokratikus átalakulási kísérlete különböző politikai pártok, szervezetek versengésének színterévé tette az agrárfelsőoktatást is. A szövetkezetesítés útkeresése a három éves terv kezdetén, majd ennek erőltetett megvalósítása 1949-től, a tervutasításos rendszer bevezetése az első 5 éves terv során, akkor is próbára tette volna a társadalmat, ha nem a háborúból lábalt volna ki az ország. A felsőoktatásban, a kertészeti szakképzés vonatkozásában is a legnagyobb arányú változásokra 1948/1949-ben - a politikai fordulattal párhuzamosan - került sor. Addig lényegében - tartalmát, személyi összetételét tekintve - továbbműködött a háború előttről újjászervezett képzési rendszer. A működő tanszékek számbavétele - a létszámhiány, az elhelyezési gondok, majd a kinevezésekkel kapcsolatos huza-vonák miatt - nehéz. 1945-1953 között 13-15 volt a számuk: összevonásokra, szétválasztásokra, új tanszékek létrehozására, illetve más karokkal közösen működtetett tanszékek kialakítására történtek kísérletek. [4, 50,63] A tanszékek elhelyezését - a Mezőgazdaságtudományi Karral közösen - két tanévben, 1946-1948 között a Hűvösvölgyi úti Bolyai Honvéd Műszaki Akadémiától átengedett 10
