100 éve nyílt meg a Budapesti Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet. Dokumentumok a felsőbb szintű kertészképzés történetéből I. 1894-1944 - A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1. (Budapest, 1995)

Az egyetemi levéltári gyűjtemény rendezése

Az egyetemi levéltári gyűjtemény rendezése Az elmúlt évtizedek folyamán többször is felmerült a kertészeti oktatás történetére vonatkozó dokumentumok összegyűjtésének természetes igénye. Már az 1949/50-es tanévben is tervezték egy „Kertészeti Múzeum és Okmánytár” létesítését. A Kertészeti Egyetem Központi Könyvtára mellett is, több ag­ráregyetemhez hasonlóan kialakult egy, az intézmény történetére vonatkozó, történeti értékét tekintve rendkívül vegyes, könyvekből, nyomtatványokból, fényképekből, tudós tanárok hagyatékából, irattöredékekből álló gyűjtemény, amely esetünkben az .Archí­vum” nevet viselte. Amikor a 90-es évek elején felvetődött az Egyetemen egy önálló szaklevéltár létesítésének gondolata, nyilvánvalóvá vált, hogy első lépésként ezt az anyagrészt kell levéltári szempontok alapján szakemberekkel rendeztetni. Egyetemünk előterjesztése alapján a Művelődés és Közoktatási Minisztérium 1993. jan. 1-ével engedélyezte az egyetemi szaklevéltár létesítését. Addigra az .Archívum” rendezése jórészt befejeződött. Ezen gyűjtemény első leltárkönyvét 1958 tavaszától kezdték vezetni. A legkülönfélébb jellegű és értékű dokumentumokat növekvő számsorrendben leltározták. A szerves egységet alkotó iratok így gyakran többszáz őrzési egységnyi távolságra helyez­kedtek el egymástól. A rendezés során sikerült elkülöníteni az egyetem központi szervei, tanszékei, több jeles oktatója, továbbá néhány országos egyesület iratanyagát. Ezek minden esetben a leltárkönyv szerinti sorszámok alapján kerültek új őrzési egységükbe, a levéltár fondjaiba. Ezzel egyidőben megkezdődött az egyetemi irattárban megma­radt történeti forrásanyag feldolgozása, a fond- és állagrendszer 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom