100 éve nyílt meg a Budapesti Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet. Dokumentumok a felsőbb szintű kertészképzés történetéből I. 1894-1944 - A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1. (Budapest, 1995)
Az egyetemi levéltári gyűjtemény rendezése
Az egyetemi levéltári gyűjtemény rendezése Az elmúlt évtizedek folyamán többször is felmerült a kertészeti oktatás történetére vonatkozó dokumentumok összegyűjtésének természetes igénye. Már az 1949/50-es tanévben is tervezték egy „Kertészeti Múzeum és Okmánytár” létesítését. A Kertészeti Egyetem Központi Könyvtára mellett is, több agráregyetemhez hasonlóan kialakult egy, az intézmény történetére vonatkozó, történeti értékét tekintve rendkívül vegyes, könyvekből, nyomtatványokból, fényképekből, tudós tanárok hagyatékából, irattöredékekből álló gyűjtemény, amely esetünkben az .Archívum” nevet viselte. Amikor a 90-es évek elején felvetődött az Egyetemen egy önálló szaklevéltár létesítésének gondolata, nyilvánvalóvá vált, hogy első lépésként ezt az anyagrészt kell levéltári szempontok alapján szakemberekkel rendeztetni. Egyetemünk előterjesztése alapján a Művelődés és Közoktatási Minisztérium 1993. jan. 1-ével engedélyezte az egyetemi szaklevéltár létesítését. Addigra az .Archívum” rendezése jórészt befejeződött. Ezen gyűjtemény első leltárkönyvét 1958 tavaszától kezdték vezetni. A legkülönfélébb jellegű és értékű dokumentumokat növekvő számsorrendben leltározták. A szerves egységet alkotó iratok így gyakran többszáz őrzési egységnyi távolságra helyezkedtek el egymástól. A rendezés során sikerült elkülöníteni az egyetem központi szervei, tanszékei, több jeles oktatója, továbbá néhány országos egyesület iratanyagát. Ezek minden esetben a leltárkönyv szerinti sorszámok alapján kerültek új őrzési egységükbe, a levéltár fondjaiba. Ezzel egyidőben megkezdődött az egyetemi irattárban megmaradt történeti forrásanyag feldolgozása, a fond- és állagrendszer 7