100 éve nyílt meg a Budapesti Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet. Dokumentumok a felsőbb szintű kertészképzés történetéből I. 1894-1944 - A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1. (Budapest, 1995)

Dokumentumok

külső telepeken is gyakorlatot folytatni, az utazgatások pedig nemcsak költségesek és időtrablók, de jelentékeny mértékben megnehezítik a szemléltető eszközöket a távolság miatt igénybe nem vevő gyakorlati oktatást is. A távolságok az oktatás felügyeletét és a gazdálkodás anyagi ellenőrzését is lehetetlenné teszik.

2. A központban az oktatást veszélyezteti az, hogy:

a. az épületek leromlottak, egyes épületek összedőléssel fenyegetnek;

b. a talaj kiélt, sőt egyes jelek szerint beteg is; segítség nélkül a termelés megáll;

c. az okszerű és eredményes kertészeti tevékenységet /trágyázás stb./ pedig az akadémia szomszédai úgyszólván lehetetlenné teszik.

3. A szőlőművelésnél, mely agráréletünk egyik legkényesebb kérdése, a felsőfokú oktatás egy 10 hónapos tanfolyamra volt építve, amely ma korszerűtlen és későbbi veszélyek csiráját hordja magában. A kertészeti felsőfokú képzéssel egy hajlékban, bizonyos paralellizmussal kell felépítenünk a modern szőlészek és borászok kiképzését. Erre a mai akadémia nem alkalmas.

A fenti kérések megoldására irányuló javaslatunk tehát kettős:

I. a kertészeti akadémiának és a felső szőlő- és borgazdasági tanfolyamnak kertészeti, valamint szőlészeti és borászati főiskolává történő átszervezése; ez iránt a Mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat 4 §-a intézkedik;

II. az uj főiskolának olyan megszervezése, amely korszerű, gyakorlati, egyszerű és a tudományos képzést és kutatásokat egyaránt előmozdítaná. ...

Az ingatlanok megszerzése esetén az egyes kertészeti termelési ágak áttelepítése, illetve beszervezése fokozatosan történnék a folyó év őszétől kezdődőleg úgy, hogy 4-5 év múlva a főiskola üzeme és oktatási berendezései teljesen készen várnák ott a hallgatókat.

63