Boros Árpád: A diósgyőri kohászat Csavar- és Húzottáru Gyárának története 1770-2007 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 19. (Miskolc, 2007)

A Csavar- és Húzottáru Gyár történeti előzményei és fejlődési szakaszai

SKF üstmetallurgiai berendezésből, egy Folyamatos Acélöntőgépből (5 öntési szállal) állt. A Kombinált Acélmű építése szakaszosan; a Konverter 1980. 11. 06.-án, a FAM 1982. január 19-én, az UHP ívkemence 1982. szeptember 2-án készült el 10 milliárd költségkereten belül. Az Acélmű munkáját számítógépes rendszer koordinálja és irányítja az egyes folyamatokat. Ezzel új korszak kezdődött a hazai acélgyártásban.

105 A M artin-acél gyártás 100 éves évfordulója 1979-ben volt. Az új acélmű üzembe helyezésével párhuzamosan megkezdődött a martin kemencék végleges leállítása. Elsőként 1981. 02. 06.-án a IV. sz. 180 tonnás buktatható, utolsóként 1986. 10. 15-én az I. sz. kemence állt le. A 107 éves diósgyőri martin acélgyártás befejeződött. Az elektroacélmű kemencék közül elsőként 1982. 09. 06.-án a XIV. sz. 10 tonnás ívkemence, 1988. április hónapban a XI. sz. és 1990. 04. 27-én a XVIII. sz. DSzP-50 típusú ívkemence állt le véglegesen.

106 Szegecs-, csavar- és kötőelem-gyártás életútja Szegecs és csavargyártmányok előállításával 1771 óta foglalkoztak Diósgyőrben. A csavargyár hámori elődje 1778-ban szegkovácsolással kezdte meg működését. Magyarország Műszaki Múzeuma, 1982. című könyv „Kohászat" fejezetében a Központi Kohászati Múzeumot bemutató írás szerint: „A harmadik és negyedik teremben a Hámor községben működött hámorok életéből mutatnak be számos emléket. Korabeli rajzokkal a hámorok felépítését, üllő, kalapács a munkaeszközt, ásók, kapák, kovácsolt szegek a gyártott termékeket szemléltetik."

107 A magyar vasútépítés fellendülése 1867 után jelentős vasúti sín, heveder és alátétlemez gyártását tette szükségessé. A diósgyőri kohászat telepén 1871-től van vasúti sínszeg és kötőelemgyártás, amely tovább bővült hídszerkezeti és egyéb szegecsgyártással. Az 1892-ben megindult új reverzáló sínhengermű működése során nemcsak a sínek alakja változott statikai és gazdasági szempontok alapján, hanem a kötőszertakarékosság és Jung-Kiss-Sélei-Sziklavári A diósgyőri acélgyártás története a folylacélgyártástól napjainkig. Miskolc, 2004. 136-139, 202-211. o. Jung-Kiss-Sélei-Sziklavári: A diósgyőri acélgyártás története a folytacclgyártástól napjainkig. Miskolc, 2004. 140. o. Kiss László, Kiszely Gyula: Magyarország Műszaki Múzeumai. Miskolc, 1982. 114. o.