Boros Árpád: A diósgyőri kohászat Csavar- és Húzottáru Gyárának története 1770-2007 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 19. (Miskolc, 2007)

A Csavar- és Húzottáru Gyár történeti előzményei és fejlődési szakaszai

Húzott, hántolt és csiszolt termékgyártás A diósgyőri vasgyár életében - a gyár meglapítását követően alapvető és leglényegesebb változás az volt, amikor a Magyar Kormány 1867-ben átvette a diósgyőri vasművet és rövid időn belül a jelenlegi helyére telepítette. Ekkor az elsődleges cél a síngyártás megvalósítása volt, de államérdekből előtérbe került a híd- és hajóépítéshez szükséges egyéb hengerelt szelvények, lemezek gyártása is. Honvédelmi szempontból pedig az acélöntvények és a kovácsolt termékek váltak fontossá. A gyár építése 1868. május első hetében indult meg. A nagyolvasztó 1870. augusztus 2-án, a hengermű 1871. március 1-én kezdte meg munkáját. A gyár már szinte megindulása pillanatában súlyos technikai és pénzügyi nehézségekkel küzdött. Tíz esztendei küzdelem után azonban a fejlődés és felemelkedés útjára lépett. 1879-ben üzembe lépett az első Martin acélgyár. A gyárat 1880-ban a Selmecbányái Bányaigazgatóság hatásköréből a budapesti M. Államvasutak Gépgyára igazgatóságához csatolták.

115 A gyár átalakításának célja volt a gyárat megfelelő berendezések segítségével mielőbb olyan helyzetbe hozni, hogy a magyar vasutak nemkülönben az állami gépgyár szükségletének, tehát a vasúti cikkek és hídépítési anyagok előállítására képes legyen. A termelés növekedésével egyenes arányban nőtt a gyár bevétele és 1882-től kezdve már nyereségessé vált.

11 1892-ben megindult az új reverzáló sínhengermű. 1897-ben az új hengerdében bevezették a durvalemez gyártását. A gyártmányok szaporodásával egyidőben szükségessé vált újabb Martin-kemence, a VII. sz. Kemence beindítása. e 117 Bevezették a vont-fényes rudak, a vastartók és U-vasak gyártását. (A szerző szerint gyártörténeti kiadványban itt történik először említés erről a termékről jelesül a „vont-fényes rúd"-xó\.) Diósgyőrben a már régebben bevezetett hadianyaggyártás fejlesztése érdekében és a lafetta-tengelyek előállításához szükséges sajtóbe115 Dgy. Lt. 1060/1880; HKG 2367/1880. 1,6 Kiszely Gyula összeállítása a diósgyőri gyár termelési és pénzügyi helyzetéről 1868-1960ig. Kézirat. 117 Soós Imre-Kiszely Gyula-Zádor Tibor: Vázlatok a diósgyőri vaskohászat 190 éves történetéből 1770-1960, I960. 56. o.