Boros Árpád: A diósgyőri kohászat Csavar- és Húzottáru Gyárának története 1770-2007 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 19. (Miskolc, 2007)

A Csavar- és Húzottáru Gyár történeti előzményei és fejlődési szakaszai

A biztonságosabb munkavégzés érdekében a gépen újabb lassítást hajtottak végre, ami a lekarimázandó darabszám - mozgó szerszámba való - berakását tovább csökkentette. A jóvátételi sínszeg végének ívben való pontos levágását ötletes újítással oldották meg. Az anyák üllapjainak a fényes felületű marózá­sához egyszerre két darab oldalt marózó, kézzel beszorító és beforgató gépet szereztek be. Mivel a gép munkája így elég nehézkes és lassú volt, a gépet a gyárrészleg vezetője házilag készített félautomata for­gótárcsás, rugós szorítású géppé alakította át. Átalakított félautomata anyamarózó gép Az átalakított gép, mivel egyszerre az anya mindkét ül lapját egyenletesen megmunkálta és az anya beszorítása már nem kézzel, hanem a tárcsa automatikus beforgatása közben rugóval történt, a gép teljesítménye 150%-ra növekedett. A forgácsveszteség a sajtolt anyák­nál 10% volt. A menetfúrási forgács veszteséget is beszámítva, a régi anyasajtoló gépeken gyártott 100 kg anyához 195-200 kg hengerelt lapos rúdanyag kellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom