Boros Árpád: A diósgyőri kohászat Csavar- és Húzottáru Gyárának története 1770-2007 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 19. (Miskolc, 2007)

Előszó

zették a „vont-fényes" rudak, a vastartók és U vasak gyártását. Ebben az időben a „vont-fényes" rúd, a későbbi „húzott-fényes" rúdacél terméket jelentette. A képviselőház az 1907. évi XXXI. törvényben meghatározta az államvasutak fokozottabb anyagszükségletének kielégítésére, a generátortelep, a martinkohó, a sínkikészítő-műhely, a váltóműhely, a szeggyár, s az üzemi sínhálózat bővítését. Ennek végrehajtása során gyarapodott a géppark is. 1927-ben már 18 db különféle frikciós sajtológép, 12 db csavarvágó, 11 db csavarház és csavarmarózó, 6 db csavarház menetfúró, 4 db tyrefond menethengerlő, 12 db vízszintes és függőleges lekarimázó gép volt üzemben. Az 1934/35. üzleti évben új húzóműhelyt létesítettek. A szeggyár - a volt elektromos központ kazánháza helyére való - áttelepítése 1935 második felében megkezdődött és e helyen fokozatosan fejlődött. 1952-ben az FH. 24 és FH. 25 üzemek a Finomhengerműből kiváltak és Húzó-Hőkezelő elnevezéssel önálló gyárrészleggé alakultak. 1977-ben pedig a Csavargyárral összevonva Csavar- és Húzottáru Gyárrészlegként működtek tovább. A csavar- és húzott-termékgyártás folyamatos növekedésére jó alapokat teremtett a diósgyőri acélgyártás fejlesztése. A gyárvezetés stratégiájában örökös célkitűzés volt acéltermékei feldolgozottsági szintjének fokozása, a másod-, harmadtennékek gyártásának növelése. E cél megvalósítása érdekében új húzóműhely építésére, a csavaripari program keretében pedig tekercsből-tekercsbe húzó üzem létesítésére került sor. A Csavar- és Húzottáru Gyáregység a nagyobb önállóság biztosítása, a vezetők és dolgozók érdekeltségének növelése érdekében 1988-ban leányvállalattá, 1989-ben pedig részvénytársasággá alakult. A részvénytársaság 1995-ben Alsózsolcán új telephelyet vásárolt és gépparkját állandóan fejlesztette, korszerűsítette. Az 545 millió forintos alaptőkével megalakult részvénytársaság a saját tőkéjét napjainkra több mint ötszörösére növelte. A Csavar- és Húzottáru Rt. 2002-ben a Magyar Fejlesztési Banktól megvásárolta - az akkor csőd szélén álló - Salgótarjáni Acélárugyár Rt. részvényeit a SILCO Rt. leányvállalattal együtt. Ezeket a gyárakat fokozatosan talpra állította és eredményesen működteti. A CH Zrt.-nek és öt leányvállalatának a vezetése ma a társaságokban többségi tulajdonos és családi vállalkozásban irányít, s vagyont gyarapít. Tevékenységük, kitartó és következetes, nem utolsósorban hozzáértő munkájuk valamennyiünk számára példaértékű. A szerző