Boros Árpád: A diósgyőri kohászat Csavar- és Húzottáru Gyárának története 1770-2007 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 19. (Miskolc, 2007)
A Csavar- és Húzottáru Gyár történeti előzményei és fejlődési szakaszai
Az ötéves tervvel nem fejeződött be a diósgyőri gyár fejlődése. 1955-1957 között a már megkezdett üzemfejlesztések tovább folytatódtak, de az ország vezetése az 5 éves tervtörvényt 1957 tavaszán érvénytelenítette és helyette 1958-1960 között a második hároméves terv keretében újabb jelentős beruházások valósultak meg. 1945 és 1960 között a gyár összberuházása megközelítette a 2,2 milliárd forintot, termelése pedig ismét hatalmas fejlődést mutatott. 100 A gyár fejlődése és a termelés jelentős emelkedése közben munkás törzsgárdák és munkásdinasztiák is kialakultak. Számos fiatal műszaki szakember kapta meg a gyárban a kiképzését. A magyar gépészeti és vaskohászati munkások nagy része a diósgyőri gyárban tanult és szerezte meg ismereteit. Ez a körülmény Magyarország iparának fellendülését nem csekély mértékben segítette elő. A gyakorlati képzés lehetősége mellett kiemelkedő szerepe volt mindig annak is, hogy a gyár környezetében a kohász és gépész szakma szerzéshez, mind alapfokon, mindig közép- és felsőfokon az iskolabázisok rendelkezésre álltak, s a szakmai utánpótlást folyamatosan biztosították. 1959-ben az országos földgázprogram lehetővé tette a földgáz diósgyőri kohászatba, s ezzel egyidőben a martin kemencékbe való bevezetését, majd a láng sugárzó képességének a fokozása érdekében a pakura bevitelét. A pakura a bevitt energia 40%-át tette ki. A földgáz tüzelés bevezetése termelésnövekedéssel járt, s azt kihasználva megvalósították a háromüstös csapolást. A második ötéves terv (1961-1965) az acélműben a legfontosabb kohászati feladatokat nem a termelés növekedésében, hanem a fajlagos műszaki mutatók és a termékösszetétel javításában jelölte meg. A harmadik ötéves terv (1966-1970) mérsékelte a gazdasági növekedés ütemét és megreformálta a mechanizmusát. Előtérbe helyezte a technológiák fejlesztését és a minőség általános javítását. 101 1967 és 1969 között felépült egy DSzP-50 típusú, 50 tonnás 25 MVA-es transzformátorú elektrokemence. 1969. április 19-én megkezdte a termelést. Sajnos az új elektroacélművel egyidejűleg nem valósult meg a meleg0 Lenin Kohászati Müvek statisztikai osztályának kimutatása, Diósgyőr, 1960. ' Jung-Kiss-Sélei-Sziklavári: A diósgyőri acélgyártás története a folylacélgyártás bevezetésétől napjainkig. Miskolc, 2004. 112. 113. o.
