Boros Árpád: A diósgyőri kohászat Csavar- és Húzottáru Gyárának története 1770-2007 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 19. (Miskolc, 2007)

A Csavar- és Húzottáru Gyár történeti előzményei és fejlődési szakaszai

műhely, a szeg- és csavargyár, a gép-, kovács- és váltóműhely, a tégelyacélműhely gyengén voltak foglalkoztatva". A Diósgyőri M. Kir. Vas- és Acélgyár szeggyára A törvényhozás 1904-ben az állami gyáraknál végzendő beruházásokra 14 millió koronát irányzott elő. Az évek óta tartó gazdasági válság, a vasipari pangás az 1905-ös esztendőben feloldódott, a termelés nagyobb lendületet vett. A hadianyaggyártás terén a fellendülés évről évre fokozódott. A hazai vasipar terén általában, de különösen a vasút építés terén 1906-ban bekövetkezett nagyobb lendület folytán a gyár egész éven át el volt látva munkával.

89 Az államvasutak pályafenntartásához szállított síneken kívül főleg a helyiérdekű vasutak részére történt szállítás volt jelentékeny 1906tól. Az allamvasutakon az 1907. évi XXIX. és az 1908. évi XXXI. tc. végrehajtásában nagymennyiségű vasúti anyag vált szükségessé. Ennek hatására olyan rendkívüli mennyiségű felépítményi anyagot rendelt meg a MÁV, hogy a gyár csak erőltetett éjjel-nappali üzemmel és OLPM Állami Vasművek 29108/258/1903: Adatok a m. k. kincstári bányászat és az azzal kapcsolatos rokonágazatok 1903 évi állapotáról. 159. o. Adatok a m. k. kincstári bányászat és rokonágazatok 1906. évi állapotáról. 161. o.