Boros Árpád: A diósgyőri kohászat Csavar- és Húzottáru Gyárának története 1770-2007 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 19. (Miskolc, 2007)
A Csavar- és Húzottáru Gyár történeti előzményei és fejlődési szakaszai
A CSAVAR- ÉS HÚZOTTÁRU GYÁR TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYE ÉS FEJLŐDÉSI SZAKASZAI A diósgyőri kohászat történetét, ezen belül a csavar- és húzottáru gyártás fejlődését általában a könyv előző fejezetei tartalmazzák. De a gyár jelentősebb fejlődési szakaszait meghatározó részeket - e fejezet komplexitása érdekében - néhány vonatkozásában újólag kiemeljük. Sós Imre kutatásai szerint 1781. május 28-án „A gyár azt jelenti, hogy a szeggyártmányaik iránt oly nagy a kereslet és megrendelés, hogy az igénylőket nem tudják mind kielégíteni, azok egy része üres kézzel távozik a gyárból. Rohnicról rendelnek 4 szegkovácsot Diósgyőrbe arra az egy-két hónapra, amíg a szükséges mennyiséget előállítják." 78 A Vázlatok a diósgyőri vaskohászat 190 éves történetéből (17701960), című könyv 25. oldalán „Az 1800. éves gyári szemle időpontjában a diósgyőri vashámor gyártmányai..." között a zsindely szeg, a patkószeg, a lécszeg mint termék már szintén megtalálható. A termékgyártás fejlesztésére Fazola Henrik gyáralapító fia, Fazola Frigyes ambíciója volt a garancia. Selmecbányái akadémiai tanulmányai elvégzése után a stájer és karintiai vasgyárakban megszerezte a vasfinomításhoz szükséges szakismereteket. Innen 26 éves korában, mint képzett kohász tért vissza szülőföldjére. 1799-ben a diósgyőri vasgyár sáfára, 1800-ban ellenőre, 1805-ben az általa felállított diós79 győri acélmühely prefektusa lett. Fazola Frigyes 1800-ban megindította Diósgyőrben az acélgyártási kísérleteit. Már 1802 végén sikerült olyan finomított acélt előállítania, amely alig maradt alatta az Európában elsőnek ismert angol acélnak. A bécsi bányakincstár műszaki igazgatósága 1803. január 19-i elismerő okiratában kijelentette, hogy Fazola acélkísérletei a szakhivatalok teljes megelégedését váltották ki, további kutatómunkára biztatva. 1808-ban a bécsi bányászati főhatóság a Fazola-féle diósgyőri acélt újabb és behatóbb vizsgálat alá véve megállapította, hogy az most már a „híres angliai acélhoz tökéletesen hasonlónak találtatott". Porkoláb László: Források Diósgyőr-Vasgyár történetéhez 1770-1919. Miskolc, 2003. 43. o. Miskolci Állami Levéltár. Acta politica 1805. évi 2686. sz.