Boros Árpád: A diósgyőri kohászat Csavar- és Húzottáru Gyárának története 1770-2007 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 19. (Miskolc, 2007)

A diósgyőri új vasgyár 1868-1960

évtized legrosszabb termését és termelését eredményezte, ami gyengítette, fékezte az ipar fejlődését is. 1898-ban már a gazdasági válság jelei is megjelentek, s 1899-ben általánossá váltak. A válság hatására pangás állt be az építőiparban és a vasútépítkezéseknél is. Az építkezések és a vasútépítések megtorpanása visszahatott a vas- és gépiparra is.

46 Magyarországon a válság súlyosabb volt, mint a nyugat-európai államokban. A viszonylag szük belső piacon a magyar iparnak még az osztrák ipartermékeivel is versenyezni, osztozni kellett.

47 Diósgyőrben az első, a válság hatására kibontakozott sztrájk 1899. május 13-án volt, amikor a hengerde, váltóműhely és kovácsműhely 48 munkásai, mintegy 500-600 ember szüntette be a munkát. MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMVASUTAK GÉPGYÁRA BUDAPESTEN DIÖSGYÖR1 M. KÍR. VAS- ÉS ACÉLGYÁR. ATELIERS DE CONSTRUCTION des CHEMINS de FER DE L'ÉTAT HONGROIS A BUDAPEST USINES ROYALES DE FER ET D'ACIER À DIÓSGYŰR. MASCHINENFABRIK DER KÖN. UNG. STAATSEISENBAHNEN BUDAPEST DIÓSGYŐRKR KÖN. UNG. EISEN- UND STAHLWERK. 1890 A M. Kir. Államvasutak Gépgyára és a Diósgyőri M. Kir. Vas- és Acélgyár történetéről 1896-ban készült könyv borítója Berend Iván-Ránki György: Magyarország gyáripara 1900-1914. Budapest, 1955. 15. o. Berend I.-Ránki György: 1955. 39. o. „Szabadság", 1899. május 17. 4. o. és május 20. 2. o.