Boros Árpád: A diósgyőri kohászat Csavar- és Húzottáru Gyárának története 1770-2007 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 19. (Miskolc, 2007)

A Diósgyőri-Hámori Vasgyár 1770-1870

II. József 1789-ben egy látszólag mutatós rendelettel úgy szabá­lyozta a bányászatban és kohászatban dolgozók nyugbérét, hogy 40 évi szolgálat után nyugbér gyanánt teljes fizetésük összegét kapta minden munkás. A diósgyőri hámor vaskohászata 1800-1850-ig Az alapító halálától 1800-ig eltelt két évtizedben a diósgyőri vas­hámor gyártmányainak jó híre az erdélyi vasárupiacokat is meghódí­totta. Muszka Antal, Koregtkó Alajos és Wallese Ignác gyárvezetők alatt (1780-1800) a gyár az egyre növekvő vasáruszükségletet nem bírta kielégíteni. A gyár üzemi berendezéseit a növekvő szükségletnek megfelelően fejlesztették. 1874-ben már hat hámor, egy szegverő és egy szerszám­kovácsműhely, ezekben 8 frisstűz, két nyújtótűz volt üzemben. A há­morok fúj tatóinak és vasverő kalapácsainak mozgatásához szükséges vízierőt a Szinva felduzzasztott két kis természetes tava, az alsó és a felső tó szolgáltatta, de nem folyamatosan. Szárazság vagy nagy hideg idején egyáltalán nem volt víz a tóban, ilyenkor a hámorok üzeme szünetelt. 1800. május-június havában a Selmecbányái főkamaragrófság képviselői részletes gyárvizsgálatot tartottak Diósgyőrben s az ott fo­lyó kohászati eljárásokat írásban rögzítették. Ez a leírás tanulságos a korszak vaskohászatának megismerése szempontjából. 14 Az ómassai nagyolvasztót a következő vasércbányák látták el vas­érccel: Péter-bányában 6 vájár fejt havonta 1 085 m vasércet Víztáróban 3 vájár fejt havonta 452 m vasércet Nekézsenyben 4 vájár fejt havonta 1 035 m vasércet Tapolcsányban 3 vájár fejt havonta 575 m vasércet Nyírmezön 2 vájár fejt havonta 250 m vasércet Összesen: 18 vájár fejt havonta 3397 m vasércet Péter-bánya a legrégebb vasércbányája Diósgyőrnek. Ebben a kö­zeikörnyéki gazdag vasércbányában telepszerűen, vagy vastag fész­kekben található a vörösbarna vaskő. A másik upponyi vasércbányá­14 Selmecbányái bányászati levéltár. Főkamaragrófság 1800. évi 3465. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom