Boros Árpád: A diósgyőri kohászat Csavar- és Húzottáru Gyárának története 1770-2007 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 19. (Miskolc, 2007)

A Diósgyőri-Hámori Vasgyár 1770-1870

Fazola által felfedezett upponyi vasércbányák kiaknázását kívánja előmozdítani. Ezért elhatározta, hogy a bőséges faanyaggal rendelkező diósgyőri kincstári uradalom területén vasgyárat létesít.

5 1770 nyarán kijelölték a gyárépület helyét. A diósgyőri őserdő fele, mintegy 11 000 holdas bükkerdő az úgynevezett szentléleki pusztához tartozott. A Garadna-patak esése a szentléleki zárdarom alatt, a mai Ómassán mutatkozott legerősebbnek arra, hogy a nagyolvasztó fújtató-berendezését vízi lapátkerékkel mozgassa. Igaz, hogy a vasércet adó upponyi bánya innen négy óra járásnyira, a Bükk legnehezebben járható hegygerincén túlra esett, de ott nem volt se víz, se fa, a szentléleki pusztán ellenben végeláthatatlan bükkerdő, vízfolyás, bőséges mészkő és építőkő állt rendelkezésre. A vasverő hámorokat már az erősebb esésű Szinva patakra, a nagyolvasztótól 2 óra járásnyira, az egyetlen útvonalra, az Eger-miskolci útra kellett felépíteni, hogy a vasgyár termékei elszállíthatok legyenek. A királynő 1770 őszén ácsokat és kovácsokat küldött az építkezések színhelyére, az uradalom pedig kővágókat, mészégetőket állított munkába. Ómassa. Az iskola helyén állott 1772-ben az első nagyolvasztó 5 Országos Levéltár, Kamara. Liber expcditionum 1772. január. A/30, sz. 14