Boros Árpád: A diósgyőri kohászat Csavar- és Húzottáru Gyárának története 1770-2007 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 19. (Miskolc, 2007)

A Diósgyőri-Hámori Vasgyár 1770-1870

az Abaúj megyei Alsómecenzéf. Itt a kilenc tótkemence és öt hámor évente 5 400 mázsa vasat adottá müködö kovácsműhelynek.

1 1770 táján Felsőmagyarországon: a Kis-Hont megyei Tiszolcon, a Gömör megyei Hradeken és a Zólyom megyei Rohnicon működött még vasgyár. A XVIII. század közepétől a kiépülő uradalmak fokozódó szerszámszükséglete, a fellendülő városépítés, a földesurak kastélyépítkezései megnövelték a vasárú iránti keresletet. Az egri püspöki uradalom például évente több száz hordót vasaltatott. Mindez főleg a rúdvas, sínvas, nyújtottvas és közönséges vas iránt növelte a keresletet. Az itteni gyárak 1780-1790 táján nem bírják kielégíteni a vasárú szükségletet. Ezért csak előzetes szállítási szerződés, vagy ócskavas beszolgáltatása ellenében fogadtak el megrendeléseket. Ez a két tényező, meg a kormányzat részéről kilátásba helyezett jutalom váltotta ki a borsodi iparvidék vasérctelepeinek felfedezésére irányuló lépéseket. A borsodi iparvidék bányahelyeit illető bejegyzéseket a XVIII. század közepén a jászói és rozsnyói bányamesterek bányakönyveiben találjuk meg. Ezek pontosan tájékoztatnak arról, hogy kik voltak Diósgyőr környéke és a borsodi iparvidék bányakincseinek felfedezői. Enczler József gölnici bánya- és kohósáfár, bányabirtokos már 1758-tól kísérletezett Rudabányán és Telekesen a vasércbányászat elindításával. Az 1767-es év mozgalmas időszak a Bükk és Mátra hegység bányászatának történetében. Ebben az évben jelent meg a jászói bányamester előtt Fazola Henrik egri lakatosmester.

2 Fazola járatos a bányászat kérdéseiben, bár ő inkább a vasművesség embere volt. 1730 táján született a németországi Würzburgban. Szülővárosában jelentős vasércbányászat folyt, így szűkebb hazája e téren kellő ismereteket nyújthatott számára. Külföldi utazásai során megismerkedett a stájer és a karintiai, francia és spanyol vaskohászat műveleteivel. De megismerkedett Barkóczy Ferenc egri püspökkel is, aki hosszú éveket töltött a bécsi királyi udvarban. Barkóczy hívására Fazola 1758-ban Egerbe költözött azzal a szándékkal, hogy a Bükk és Mátra feltáratlan hegyeiben ércek után kutasson. A nagykiterjedésű egri püspöki uradalom területén - a kutatáson kívül - elvállalta a lakatosmunkák, és különböző építészeti rácsozatok elkészítését is. 1 Országos Levéltár, Helytartótanács, Acta oeconomica, Ladula A. fasc. 29. no. 2. 2 Selmecbányái bányászati levéltár. Jászói és rozsnyói bányakönyvek.