Boros Árpád: A diósgyőri kohászat Csavar- és Húzottáru Gyárának története 1770-2007 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 19. (Miskolc, 2007)

A Csavar- és Húzottáru Gyár történeti előzményei és fejlődési szakaszai

Exportszállításra valószínűleg csak kisebb mértékben kerül sor, mert ezeket a nagypontosságú és felületfinomságú anyagokat az ország gépipara is igényli majd. Húzott rúd összesen: 28 000 t ebből ötvözött: 10 000 t ötvözetlen: 18 000 t Hántolt rúd összesen: 16 000 t ebből ötvözött: 14 500 t ötvözetlen: 1 500 t Csiszolt rúd összesen: 6 000 t ebből ötvözött: 5 500 t ötvözetlen: 5001 Csavaráru és vasúti kötőanyag gyártás A távlati fejlesztésnél a gyár vezetése abból indult ki, hogy az országos profiltisztítás jegyében a meleg csavar, vasúti kötőanyag-gyártás az LKM 20 000 tonnás kapacitású csavargyárában történjen. Jelentősebb igénynövekedéssel a MÁV évi felépítmény karbantartásával öszszefüggően nem számolt, így az üzemet a helyén meghagyva korszerű gépek beszerzésével nem fejleszti tovább 25 000 t/év kapacitásnál. A felvezető piac igényeihez igazodva 1980-ra a termékmegosztást a következők szerint tervezte: Bányatám kötőszer 8 000 t/év Csavaranya 2 500 t/év Szegecs 500 t/év Tyrefond 8 000 t/év Összesen: 19 000 t/év Örlőgolyó 3 000 t/év Sínkötőszer (alátét, heveder) 3 000 t/év Összesen: 6 000 t/év Összes-összesen: 25 000 t/év Várhatóan a tyrefond kapacitás túlhaladja majd a MÁV igényeit, itt kb. 3 500 t/év exportra is lehet számítani. Ezen gyártmányoknak az LKM-ben való előállítását indokolják a meglévő alapokon túl az anyagellátás közvetlen kapcsolata, szükség esetén az OKÜ hengersoraival.