Boros Árpád: A diósgyőri acélgyártás és energiaellátás története 1770-2006 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 18. (Miskolc, 2007)

IV. A diósgyőri kohászat fejlődése az energiaellátás tükrében

A diósgyőri kohászat energiaellátása az 1960-as években A diósgyőri kohászat energiaszolgáltató tevékenységét az 1960-as évek­ben az Energia- és a Gázgyár gyárrészlegek látták el a következő szervezeti felépítés szerint. 70 Energia gyárrészleg Villamos energia szolgáltatás: A gyárat három áramfejlesztő turbina meghajtású generátor gépegység látta el villamos energiával. Az alkalmazott feszültségszint: 35/3 kV. Üze­meltetéséhez szükséges gőzt külön erőmű, a Keleti Erőmű biztosította. A 32 bar nyomású és 400 °C hőmérsékletű gőzt, 5 db Röck-KSG típusú és 2 db Sulzer típusú kazánban állították elő. A Keleti Erőmű eltüzelte a gyár tisztított kohógáz feleslegét, gőzt ter­melt a nagyolvasztó fúvógépei turbináinak meghajtására, az áramtermelés­hez, egyéb technológiai és fűtési célokra. Az üzem két fő részből állt: kazánház és gépház. Sűrített levegoszolgáltatás: A Nagykovácsmű, Nemesacélkovácsoló kalapácsainak, sajtóinak üze­meltetése nagyrészt sűrített levegőenergiával történt. Ezen kívül a Vas- és Acélöntöde, a Nagyolvasztó és a Durvahengerde gépei is jelentős mennyisé­gű sűrített levegőt igényeltek. Sűrített levegő előállítására a kompresszor­gépházak és 1967-től egy turbókompresszor-gépház szolgált. Kompresszorgépházak: III/1. sz. Központi, III/2. sz. Acélöntödei, III/3. sz. Nemesacélkovácsolói, III/4. sz. Nagyolvasztói, Központi Kohászati Múzeum történeti dokumentációs gyűjteményéből

Next

/
Oldalképek
Tartalom